Infostart.hu
eur:
364.55
usd:
331.23
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Ukrán válság - A parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek használatáról rendelkező törvényt

Eltörölte az ukrán parlament vasárnap az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt.

Az erről szóló törvényjavaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta.

A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.

A szavazás után a kárpátaljai Nesztor Sufrics és román nemzetiségű Ion Popescu független képviselő - mindketten a héten léptek ki a Viktor Janukovics elnököt támogató Régiók Pártjából - aggodalmukat fejezték ki a kisebbségek nyelvhasználati jogainak esetleges csonkításával kapcsolatban. Szufrics több nyelven - köztük magyarul is - emlékeztetett arra, hogy a nyelvtörvény nemcsak az orosz kisebbségre vonatkozott, és hivatkozott a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára.

Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője válaszában emlékeztetett arra, hogy semmi sem fenyegeti az ukrajnai oroszajkú kisebbséget, amelyet az alkotmány védelmez. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője kijelentette, hogy a jogszabályt súlyos törvénysértéssel fogadták el, és ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására.

A törvény 2012-es elfogadása után vegyes visszhangot keltett, az ellenzék több tüntetést szervezett ellene.

Az Interfax-Ukraina ukrán hírügynökség jelentése szerint a most eltörölt törvény alapján az odesszai megyei és városi tanács (önkormányzat), a harkivi, herszoni, mikolajivi, zaporizzsjai, szevasztopoli, dnyipropetrovszki és luhanszki városi tanács, a Luhanszk megyei Krasznolutszk városi tanácsa, a Zaporizzsja, Donyeck, Herszon, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyei tanács döntött az orosz nyelv regionális nyelvként történő elismeréséről.

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×