Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Gyermekek is kérhetik Belgiumban az eutanáziát

Megszavazta csütörtökön a belga parlament alsóháza azt a jogszabályt, amely gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek számára is lehetővé teszi, hogy kérjék orvosuktól a halálba segítést - közölték belga hírportálok.

Ezzel Belgium 12 évvel azt követően, hogy a felnőttek számára törvényessé tette az aktív eutanáziát, gyermekek számára is lehetővé tette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén azt kérjék: orvosuk vessen véget az életüknek.

A 150 fős képviselőházban 142 képviselő szavazott a kérdésben, közülük 86 támogatta, 44 ellenezte és 12-en tartózkodtak. A szenátus már tavaly elfogadta a módosítást, így az heteken belül érvénybe is lép.

Hollandiával ellentétben - ahol konkrét korhatárt is szabnak, a felnőtteken kívül csak a 12 évesnél idősebb fiatalok kérhetik, hogy orvosuk vessen véget életüknek - az új belga szabályozás a józan ítélőképességet szabja az aktív eutanázia egyik feltételéül, amely azt is magába foglalja, hogy a gyermeknek tisztában kell lennie azzal, képesnek kell legyen rá, hogy felfogja, hogy a halálból nincs visszaút, az megfordíthatatlan - idéz a La Libre Belgique egy képviselőt. 
Ennek megállapítását a gyermeket kezelő orvosokra és egy független pszichiáterre vagy pszichológusra bízza az új belga szabályozás. Emellett mindkét szülő beleegyezése is elengedhetetlen.

A La Libre Belgique napilap honlapja arról számolt be, hogy a látogatók számára fenntartott tribünről a szavazás után valaki azt kiabálta be a képviselőknek, "Gyilkosok!". A férfit kivezették az ülésteremből.

A portál szerint a javaslatot főleg a szocialista, a liberális, a zöld és a legnagyobb frakcióval rendelkező, mégis ellenzéki, flamand nacionalista Új Flamand Szövetség képviselői támogatták, ám voltak, akik frakciójuk többségétől eltérően voksoltak.

Belgium 2002-ben - Hollandia után két hónappal - a világon másodikként legalizálta az aktív eutanáziát, a jelenlegi szabályok szerint ezt csak döntési képességükben nem korlátozott felnőttek kérhetik, a beavatkozást pedig csak orvos hajthatja végre. A belga jog azt is előírja, hogy az orvos csak akkor vethet véget páciense életének, ha a beteg állapotának jobbra fordulására nincs kilátás, és szenvedése elviselhetetlen. 
Az eutanázia végrehajtását bármelyik orvos visszautasíthatja lelkiismereti okokra hivatkozva. A törvény elfogadását annak idején három évig tartó szakmai és politikai vita előzte meg. Az aktív eutanázia a két államon kívül még Luxemburgban engedélyezett.

A La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja még a nyáron közölt hosszú cikket a kérdésben kibontakozó politikai konszenzusról. Akkor a lap arról számolt be, hogy végstádiumban lévő, gyógyíthatatlan, szenvedő gyerekeket gondozó szakorvosok azt tapasztalták, hogy a halálos betegséggel küzdő kiskorúak rendkívüli érettségről tesznek tanúbizonyosságot döntéseik meghozatalakor.

Ha az új szabályozás életbe lép, már nemcsak felnőttek, hanem elviselhetetlen fájdalmaktól gyötört, gyógyíthatatlanul beteg gyermekek is dönthetnek majd úgy Belgiumban, hogy szabad akaratukból az élet helyett a halált választják.

A felmérések szerint a belgák elsöprő többsége támogatja, hogy gyerekek is kérhessék az aktív eutanáziát, a javaslatot pedig az egyébként konzervatív intézmény hírében álló belga királyi orvosi akadémia is támogatta. Gyermekorvosok egy csoportja ugyanakkor a héten levelet írt a képviselőház elnökének, melyben azt kérték, hogy ebben a parlamenti ciklusban már ne szavazzanak a javaslatról, mert a sietséget semmi sem indokolja, a törvény elfogadását sem az orvostársadalom, sem a közvélemény nem követeli.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×