A kelet-európai zsidó bevándorlók gyerekeként a kanadai Montreálban született, de később amerikai állampolgárságú Bronfman a Seagram családi likőrbirodalom révén szerzett hatalmas vagyont. Később kiterjesztette vállalata tevékenységét az olajüzletre, a vegyiparra, a DuPont, az egyik leghatalmasabb amerikai vegyipari cég legnagyobb kisebbségi részvényese lett.

Õ volt a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke 1981-től 2007-ig. Ez idő alatt az amerikai kongresszus növelte a nyomást az akkori Szovjetunióra, hogy lazítson az országban élő zsidók kivándorlási szabályain. Bronfman azt is elérte, hogy az amerikai törvényhozás tárja fel az egykori ENSZ-főtitkár, később osztrák elnök, Kurt Waldheim második világháborús múltját.

A WJC elnöksége alatt bekapcsolódott azokba az erőfeszítésekbe, amelyek eredményeképpen kivívták, hogy a svájci bankok 1 milliárd dollár kárpótlást fizessenek a náci haláltáborok azon áldozatai hozzátartozóinak, akik javaikat a II. világháború előtt Svájcban helyezték el.

1999-ben Bill Clinton amerikai elnök a polgári személynek adható legmagasabb amerikai állami díjjal, az Elnöki Szabadság Érdeméremmel tüntette ki a zsidók alapvető jogainak világszerte történő érvényesülése érdekében végzett munkásságáért.

Edgar Bronfman ötször nősült, kétszer ugyanazt a nőtt vette feleségül. Fiát, Samuelt 1975-ben elrabolták, és szabadulása érdekében Bronfman kétmillió dollárnyi váltságdíjat fizetett. A túszejtőket később elfogták, és más, kisebb súlyú vádak alapján elítélték őket - írta a The New York Times.

Edgar Bronfman családja körében hunyt el.