Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Mol-INA-ügy: elveszett a horvátok elővásárlási joga?

A horvátországi lapok továbbra is részletesen foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy a Mol esetlegesen eladná az INA horvát olajipari vállalatban lévő részesedését. A találgatások a horvát kormány elővásárlási jogának elvesztésétől a nemzetközi kölcsönig és egy lehetséges új partner bevonásáig terjednek.

A Vecernji List című zágrábi lap pénteki cikkében arra a következtetésre jutott, hogy ha a Mol valóban eladná az INA-részvényeket - a lehetőséget ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglebegtette -, akkor egy újabb hosszú és bonyolult jogi vita alakulhatna ki a magyar olajtársaság és a horvát kormány között.

A cikk szerint az INA két főrészvényesének kapcsolatát ebben a pillanatban két kulcsdokumentum határozza meg: a részvényesi megállapodásról szóló szerződés és a gáz-keretszerződés. Az első dokumentummal a két oldal jogait és kötelezettségeit, valamint az INA irányítási struktúráját határozták meg, a másodikban pedig azokat a feltételeket fektették le, amelyek alapján Horvátország kivezeti az INA-ból a gázkereskedelmi üzletágat, valamint, hogy milyen elvek alapján folytatja Zágráb az INA által kitermelt gáz felvásárlását.

Mindkét szerződést 2009. január 30-án írták alá, a gázszerződésnek pedig van egy kiegészítése is, amelyet ugyanazon év decemberében kötöttek. A szerződés eredeti előírásai alapján a Molnak jelentős korlátozásai voltak az INA-részvényekkel kapcsolatban. Meghatároztak például öt évre egy úgynevezett lock-up időszakot, amely során a Mol a horvát kormány beleegyezése nélkül nem adhatta el, nem ruházhatta át, nem zálogosíthatta el az INA részvényeit, és semmilyen módon nem válhatott meg azoktól. A Mol tulajdonosi szerkezetének változása esetén Horvátországnak elővásárlási joga lenne, mégpedig olyan áron, amilyet egy nemzetközi revizor állapít meg. Emellett a szerződés érvényességének teljes ideje alatt a horvát kormánynak elővásárlási joga van, ha a Mol úgy dönt, hogy INA-részvényeit a tőzsdén kívül akarja egy harmadik félre átruházni. Ennek feltétele, hogy a kormány ugyanakkora összeget köteles fizetni ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyet a harmadik fél kínál.

A Mol tehát 2014. január 30-ig egyáltalán nem adhatná el az INA-ban lévő részesedését a horvát kormány beleegyezése nélkül - fogalmazott a Vecernji List -, ezt követően pedig köteles lenne Zágrábnak felkínálni - azzal a feltétellel, hogy keressenek másik vevőt. A problémát az jelenti, hogy ezeket a jogokat a horvát kormány elveszíti, amennyiben nem teljesíti a gáz-keretszerződésben foglaltakat. Horvátország pedig ezeket még nem teljesítette, a gázüzletág átvétele ugyanis körülbelül 3 milliárd kunás kiadást jelentene az államnak, ennyit kellene kifizetnie az INA-nak a meg nem valósított haszon miatt, mert nem vette át az üzletágat 2009. december 31-ig, mint ahogy az a szerződésben szerepelt. Magyarország erre a tényre építi azt az állítását, miszerint Horvátország elveszítette elővásárlási jogát. A zágrábi bíróság viszont a Mol-INA-üggyel kapcsolatos elsőfokú ítéletében megállapította, hogy mindkét szerződést törvénytelen körülmények között kötötték. Amennyiben jogerőssé válik az ítélet, a horvát kormány a szerződések megsemmisítését is kérheti - írta a horvát lap.

A Vecernji List szerint ez a bonyolult helyzet hosszú bírósági procedúrává válhat, ezért nehéz elhinni, hogy bármelyik komoly cég is kész lenne megvásárolni a Mol INA-részesedését, és úgy belépni a vállalatba, hogy előtte nem született megállapodás a horvát kormánnyal. Ezért a Mol INA-részvényeinek eladása egy "ellenséges" befektető számára nem meggyőző - fogalmazott a lap.

A Jutarnji List pedig meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a horvát államnak nincs pénze az INA-részvények kivásárlására, mivel csütörtökig ez a lehetőség fel sem merült. Ezért Zágráb most arra vár, hogy kiderüljön, mennyire komolyak a magyar fél eladási szándékai. Nem hivatalosan a horvát kormányban olyan vélemények is megfogalmazódtak - jelentette az újság -, hogy az lenne a legjobb, ha az állam előbb megvásárolná a részvényeket, majd két éven belül eladná egy új stratégiai partnernek.

A probléma viszont az, hogy Horvátországnak erre nincs pénze, ezért újabb kölcsönöket kellene felvennie, és nőne az államadósság, amit az Európai Bizottság nem nézne jó szemmel - fogalmazott a Jutarnji List. Lehetséges megoldásként ezért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), vagy az Európai Beruházási Bankkal (EIB) való megállapodást emlegetik. Eszerint a horvát kormány tőlük kapna kölcsönt azzal a feltétellel, hogy két éven belül új stratégiai partnert talál, eladja az INA-t, és visszaadja a kölcsönt. Ehhez az Európai Bizottságtól is engedélyt kérnének.

A találgatások mellett a Jutarnji List beszámolt arról, hogy Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter közzétett egy pályázatot, amely a Mollal folyó tárgyalások konzulenseinek alkalmazására vonatkozik. Vrdoljak vezeti horvát oldalról a megbeszéléseket a magyar olajipari céggel, a kiválasztandó szakértő megbízása pedig az ő és kollégája, Mladen Pejnovic felkészítésére szólna. A pályázat szövege szerint 10 millió kuna megbízási összegért a teljes tárgyalási folyamatra fel kellene készíteni a két politikust, emellett teljes jogi támogatást és a tárgyalások időkeretét is ki kellene dolgoznia a leendő tanácsadónak. A megbízatás legalább kilenc hónapra szól, amelyet három hónapos elemzési időszak előz meg.

A Mol és a horvát kormány tárgyalásai szeptember közepén kezdődtek. A felek akkor abban állapodtak meg, hogy havonta találkoznak, és legfontosabb feladatuk a részvényesi szerződés módosítása és a közös célok megállapítása lesz.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×