"Fontos meghallgatni az egyiptomi embereket" - mondta Mohamed Kamel Amr egyiptomi külügyminiszternek Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő szerint.

"A demokrácia több a választásoknál. Az arról szól, hogy a nép békésen hallathatja a hangját" - hangsúlyozta Psaki.

A két külügyminiszter megbeszélését olyan hírek övezték, miszerint Amr lemondott hivataláról.

A The Wall Street Journal keddi kommentárjában rámutatott: az a tény, hogy az Obama-kormány nem ítélte el az egyiptomi hadsereg kilátásba helyezett beavatkozását a kairói politikai válságba, azt a benyomást kelti mind Washingtonban, mind a Közel-Keleten, mintha a Fehér Ház hallgatólagosan beleegyezne egy puccsba.

Washington passzivitása megfigyelők között rávilágít az Obama és a Murszi közötti feszültségre, pedig az Egyesült Államok gyorsan felkarolta a 2011-es egyiptomi forradalom nyomán hatalomra került elnököt, aki korábban a Muzulmán Testvériség vezetője volt.

Korábban, főleg az egyiptomi ellenzék körében az az összeesküvés-elmélet keringett, hogy az amerikai vezetés titkos támogatási paktumot kötött Mohamed Murszi egyiptomi elnökkel és iszlamistáival.

Washington ugyanis nem sietett a bírálatokkal Kairó gazdasági kudarcai miatt, a lap szerint abból a megfontolásból, hogy megpróbálja javítani viszonyát a térségben az elmúlt két év folyamán nagy befolyásra szert tett Muzulmán Testvériséggel. Az amerikai kormány ugyanakkor azt sem forszírozta, hogy Egyiptom jelentősebb anyagi és diplomáciai támogatást kapjon az olajban gazdag Öböl menti államoktól.

Barack Obama a hétfőn Tanzániában tett kijelentésével valamelyest aláaknázta az egyiptomi vezető pozícióit. Az amerikai elnök azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok konkrétan egyetlen kairói politikust sem támogat.

"Álláspontunk mindig is az volt, hogy nem a mi dolgunk kiválasztani, kik legyenek Egyiptom vezetői. De abban biztosak akarunk lenni, hogy minden hang kifejezésre juthat, és ez békés úton történhet meg" - mondta az elnök.

Obama megkerülte azt a kérdést, hogy az Egyiptomban kialakult válság miatt nem került-e veszélybe a legnépesebb arab országnak nyújtott, évi 2 milliárd dolláros katonai támogatás.

A The Wall Street Journal rámutatott, hogy a Muzulmán Testvériség megerősödése az egyik legfőbb kihívást jelent Obama számára az "arab tavasz" politikai forradalmai után kialakult helyzet kezelésében. Obama nyugtalanságot keltett Izraelben és több szövetséges arab országban, amikor lemondásra szólította fel Egyiptom előző elnökét, az Egyesült Államokkal régóta együttműködő Hoszni Mubarakot. Ezek az államok arra figyelmeztettek, hogy Mubarak bukásának legnagyobb haszonélvezője a Muszlim Testvériség lesz.

Egyiptomi politikusok azt kifogásolták, hogy Obama távolról sem fogalmazott meg olyan éles kritikákat Murszival szemben, mint ahogy ezt Mubarak esetében tette.

Washington a hallgatást választotta, amikor Murszi tavaly szeptemberben meggyengítette a bíróságoknak az elnöki hatalom feletti ellenőrzését. Néhány nappal korábban a Fehér Ház még amiatt méltatta az egyiptomi elnököt, hogy tető alá hozta az Izrael és a Hamász militáns palesztin szervezet közötti tűzszünetet.

Megfigyelők szerint az Egyesült Államoknak kevés eszköze van arra, hogy az elkövetkező hetekben hatást gyakoroljon az egyiptomi belpolitika alakulására. Egyfelől az amerikaiak csak korlátozott anyagi eszközökkel rendelkeznek, másfelől pedig ma már mind Murszi, mind pedig az egyiptomi haderő szorosabb kapcsolatokat ápol Törökországgal, Katarral és Szaúd-Arábiával, mint a világ vezető nagyhatalmával.

A lap arra figyelmeztetett, hogy az egyiptomi válság hatásait várhatóan az egész Közel-Keleten meg lehet majd érezni, mert a Muzulmán Testvériség politikai tényezővé nőtte ki magát Szíriában, Líbiában, Tunéziában és a palesztin területeken.