Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Antonescu: a választók valójában leváltották Basescut

Crin Antonescu ideiglenes államfő azt reméli: az alkotmánybíróság érvényesíti a vasárnapi népszavazás eredményét és megállapítja, hogy a választók leváltották Traian Basescu felfüggesztett államfőt - derült ki a politikus kedd esti nyilatkozatából.

Antonescu kijelentette: a választók valójában leváltották Basescut, de a döntés az alkotmánybíróság kezében van.

A központi választási iroda szerdára ígérte a referendum hivatalos végeredményének közzétételét. Ennek alapján az alkotmánybíróságnak kell kimondania, érvényes volt-e a népszavazás, a határozat pedig akkor lép hatályba, amikor felolvassák a parlament két házának együttes ülésén.

Hozzátette, bármi is lenne az alkotmánybíróság döntése, azt mindenképpen tiszteletben tartja, de szerinte a taláros testületnek mérlegelnie kell, hogy a valóságot, vagy a bürokráciát helyezi előtérbe.

Az ideiglenes államfő arra utalt, hogy a 18 millió román választópolgár közül mintegy hárommillióan kivándoroltak, így szerinte nem egyértelmű, mekkora kell legyen a részvétel ahhoz, hogy a referendumot érvényesnek nyilvánítsák.

"Nyolc és fél millió ember adta le voksát. Róluk tudjuk, hogy élnek, határozott módon megnyilvánultak, meg lehet számolni őket. A többiekről nem tudunk semmit. Nem tudjuk élnek-e egyáltalán, van-e még román állampolgárságuk, vagy csak a papírokban léteznek. A nyolc és fél millió szavazat az valóság, míg a többi az bürokrácia. Ebben a kérdésben kell döntenie az alkotmánybíróságnak és meg kell mondanom, hogy nagyon nehéz dolga van" - mondta az elnöki hivatal szónoki emelvényéről Antonescu.

Szerinte Basescu megkímélhette volna az alkotmánybírákat ettől a "nehéz" döntéstől, hiszen akit ötmillió-kétszázezer szavazattal választottak meg, annak le kellene mondania, amikor hét és fél millió választó a távozását kéri.

Antonescu szerint Basescu már nem lesz elnök, még ha vissza is tér az elnöki hivatalba, mert a legitimitását végképp elvesztette. Az ideiglenes államfő azonban reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság az alkotmány szellemében, "igazságos" döntést hoz és érvényessé nyilvánítja a vasárnapi népszavazás eredményét, amelyen a választók 88 százaléka Basescu leváltására adta voksát, miközben a felfüggesztett elnök hívei bojkottálták a referendumot.

A felfüggesztett államfő leváltásáról rendezett vasárnapi referendumon a szavazásra jogosultak 46 százaléka járult az urnákhoz. Az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a referendum akkor érvényes, ha azon a választók több mint fele részt vesz. Miután a részvétel elmaradt ettől a küszöbtől, az államfő leváltását kezdeményező kormánypártok politikusai kedden a népszámlálási adatokkal próbáltak érvelni a referendum érvényesítése mellett. A tavalyi összeírásból kiderült, hogy Romániában valójában csak 19 millió állandó lakos és legfeljebb 16 millió szavazópolgár él. Ha ez utóbbit vennék alapul, akkor a vasárnap leadott nyolc és fél millió szavazat elegendő lenne a referendum érvényesítéséhez.

A jogászok szerint a népszámláláskor felvett statisztikai adatoknak semmilyen jogi relevanciájuk nincs, amikor a választójogról van szó. A szakértők több ízben rámutattak, hogy a választójog a külföldön dolgozó román állampolgárokat is megilleti, közülük több tízezren rendszeresen éltek is vele, és ők jogosan szerepelnek a választói névjegyzékben. Crin Antonescu ideiglenes elnök keddi érvelését a jelenlévő újságírók ezért csak politikai üzenetként értelmezték, amellyel azt próbálta bebizonyítani, mennyire igazságtalan Basescu visszatérése a hatalomba.

Antonescu kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy - korábbi ígéretéhez híven - valóban visszavonul-e a politikai pályától, ha Basescu visszatér az elnöki hivatalba. Antonescu azt mondta, elhatározása megszületett, de azt csak az alkotmánybíróság döntése után hozza nyilvánosságra.

Az ideiglenes államfő kedd esti nyilatkozata előtt egy órával Victor Ponta miniszterelnök felhívást intézett minden érintett politikushoz, hogy ne tegyen olyan nyilatkozatot, amely az alkotmánybíróság befolyásolási szándékaként értelmezhető, mert ő személyesen vállalt garanciát Brüsszelben az Európai Unió illetékesei előtt, hogy Románia tiszteletben tartja az alkotmánybíróság függetlenségét és rendelkezéseit.

Címlapról ajánljuk
Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×