"A tavalyi, 2011 májusi népszámláláskor országosan 9049 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg 2001-ben még 14 672 személy" - tájékoztatta Skrabal az MTI prágai tudósítóját.

Tíz év alatt a csehországi magyarok száma tehát 5623-al csökkent. Az előző évtizedben - 1991 és 2001 között - 19 932-ről 14 672-re esett vissza a magyarok száma, ami 5260 fős veszteség volt.

"A népszámlálási adatok előzetesek, még nem véglegesek. Pontosításuk ugyan később megtörténik, de a számok nagyobb módosulására nem reális számítani" - mondta az igazgató.

Kifejtette: a Csehországban élő nemzeti kisebbségek tekintetében részletesebb demográfiai adatok - így a nemek közti arány, az életkori, az anyanyelvi, a vallási, állampolgársági és más statisztikai megoszlás kérdéseire vonatkozóan - még nem állnak a hivatal rendelkezésére.

"Az adatok összesítése és feldolgozása minden területen folyamatban van. Számításaim szerint idén ősszel már végleges adatokat tudunk közölni" - vélekedett Skrabal.

Hozzátette, hogy településekre lebontva ugyan még nem állnak rendelkezésére a magyarok adatai, de régiónként (megyénként) már kezében vannak az előzetes adatok.

"Csehország 15 régiója (14 megye és Prága) közül a népszámlálás előzetes eredménye szerint Prágában él a legtöbb magyar: 1434. A fővárost a Morvasziléziai megye követi 1391 magyar lakossal" - mutatott rá az statisztikai hivatal igazgatója.

A 2001-es cenzuskor Prágában 1671, a Morvasziléziai régióban pedig 2514 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

A legkevesebb magyart, akárcsak 2001-ben, most is a két morvaországi, a Zlíni, illetve a Vysocina régiókban mutatta ki a népszámlálás. Az előbbiben 171, míg az utóbbiban 167 magyart találtak a számlálóbiztosok. Tíz éve ezek a számok is valamivel magasabbak voltak: Zlín 270, Vysocina 242.

"Számítottunk a csehországi magyarok számának csökkenésére, de nem ilyen arányban - mondta az MTI tudósítójának Kocsis László, az Együttélés politikai mozgalom magyar tagozatának elnöke. - Amint kezünkben lesznek a részletes adatok, elemezni fogjuk azokat, s megnézzük, mit tudnának tenni a csehországi magyar szervezetek a helyzet javítása érdekében. A lehetőségeink azonban korlátozottak" - tette hozzá.

A Cseh Köztársaság területén nem őslakosok a magyarok; nagyobb számban Csehszlovákia megalakulása (1918) után érkeztek az egykori közös cseh-szlovák állam fejlettebb, nyugati felébe. A II. világháború után, amikor a szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították és megfosztották állampolgárságukról, nagyszámú, mintegy 40 ezer magyart kényszermunkára küldtek elsősorban a cseh határvidékre, ahonnan kitelepítették a szudétanémeteket. Ezen magyarok többsége az 1948-as kommunista hatalomátvétel után azonban rövidesen visszatért felvidéki szülőföldjére.

A mai csehországi magyarok így nem a kitelepítettek leszármazottai, ahogy azt olykor a magyarországi sajtóban még ma is olvasni, hanem a szocialista rendszer éveiben és döntően munkalehetőség után kutatva vagy cseh élettársat találva telepedtek le Csehországban.