Infostart.hu
eur:
360.06
usd:
315.94
bux:
143467.3
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Tolerálják az anyagi egyenlőtlenséget a kínaiak

A Harvard Egyetem szociológus professzora szerint sokkal toleránsabbak az anyagi egyenlőtlenségekkel szemben a kínaiak, mint az európaiak. Gazdagok és szegények között ugyan nagy a szakadék, de az életszínvonal általános javulása kompenzálja azt.

Pekingi luxusáruház leírásával kezdi társadalmi egyenlőtlenségekkel foglakozó cikkét a Smart Planet, amely szerint a kínai társadalom elnézőbb azokkal a gazdagokkal szemben, akik számára a boltok az 1 millió dolláros karórát vagy a 160 ezer dolláros öltönyt kínálják. Elnézőek annak ellenére, hogy a Pekingben élők éves átlagkeresete a kormányzati adatok szerint alig 48 ezer dollár - olvasható az ELTE TÁTK hírlevelében.

Szakértők szerint a szegények és gazdagok közötti egyenlőtlenségi együttható Kínában már magasabb, mint az Egyesült Államokban, ráadásul a szakadék gyorsabban nő, mint Brazíliában vagy Indiában. Az anyagi különbözőség a kínaiak figyelmét sem kerülte el: egy tavalyi kutatás szerint országuk egyik legsúlyosabb problémájának tartják azt. Ennek ellenére, a Harvard Egyetem szociológia professzora szerint, a szegények és a gazdagok közötti aránytalanság nem fog társadalmi instabilitáshoz vezetni Kínában.

Martyn Whyte professzor ezen kijelentését 2004 és 2009 közötti kínai kutatásaira alapozza, amelynek adatai szerint a kínaiak sok nemzetnél elnézőbb attitűddel bírnak a gazdagokkal szemben. 2004-es felmérése szerint Kínában tízből heten tartják túl magasnak a jövedelmi különbségeket, míg egyes európai országokban ez az arány meghaladja kilencet. Whyte professzor szerint ezek az arányok azóta sem változtak különösebben.

A harvardi szakértő szerint Kína relatív toleranciája több okra vezethető vissza. Először is a gazdagak számának, illetve a jövedelmi különbségek emelkedése mellett általános életszínvonal javulás megy végbe az országban, így még a rosszabb helyzetben élők is optimistábbak előrejutásukat illetően. Másodszor a kínai mentalitás értékeli a kemény munkát és az egyéni erőfeszítést, és hisz abban, hogy ezek segítségével érhetik el a legtöbbet. Whyte felmérései szerint tízből hat kínai meggyőződéssel vallja, hogy a kemény munkának meg lesz a jutalma.

A szakértő szerint tehát, bár a gazdagokkal szembeni ellenséges érzület létezik Kínában, csak azokkal szemben jelentkezik erőteljesen, akik visszaélnek pozíciójukkal, azt viszont nem bánják, ha valaki a saját erejéből, tudása és képességei segítségével lesz milliomossá, mint ahogy azt sem, ha az így megszerzett pénzét elherdálja.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×