Az ET a kontinens 47 országát átfogó szervezet, amely a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényesülésére ügyel a tagállamokban. Negyedévenként ülésező parlamenti közgyűlésében minden tagország meghatározott számú nemzeti parlamenti képviselővel van jelen.

A hétfőn kezdődött, péntekig tartó téli ülésszak napirend-tervezetében eredetileg nem szerepelt Magyarország. Az elmúlt héten azonban az Európai Bizottság - amely az Európai Unió (EU) javaslattevő-végrehajtó intézménye - felvetette, hogy az Európa Tanács hasznos szerepet játszhatna a magyarországi törvényalkotási folyamattal kapcsolatos aggályok tisztázásában, és hogy az EU és az ET együttműködhetne egymással ebben a kérdésben. Ezután javasolták az ET-ben - az MTI értesülése szerint liberális képviselők - a magyarországi helyzet napirendre tűzését.

A napirendet véglegesítő hétfői plenáris vitában azonban az indítvány ellen az az érv hangzott el, hogy az ET parlamenti közgyűlésének úgynevezett monitoring bizottsága februárban amúgy is Magyarországra küldi két kijelölt jelentéstevőjét. A svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová tavaly júliusban egyszer már tájékozódott Budapesten, miután a strasbourgi parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoring eljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban. A jelentéstevők a februári útról is beszámolnak majd, így most a plenáris vita indokolatlan - e meggondolás volt az, amelynek nyomán végül nem tűzték napirendre a magyarországi helyzetet.

Az MTI ugyanakkor Strasbourgból úgy értesült, hogy a hétfő délutáni, "szabad vita" megjelölésű napirendi pont a magyar téma felvetésére is alkalmat adhat.

Az ET parlamenti közgyűlésének januári ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő vezeti. A küldöttség tagjai Gruber Attila, Hoppál Péter és Koszorús László (Fidesz), Kalmár Ferenc András és Vejkey Imre (KDNP), Harangozó Gábor és Szabó Vilmos (MSZP), Kaufer Virág (LMP), valamint Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik).

A véglegesített napirend értelmében a parlamenti közgyűlés hétfőn megvitatja egyebek közt az oroszországi helyzetet a parlamenti választások után, az elnökválasztás előtt.

Kedden tekintik át a demokratikus intézmények bosznia-hercegovinai működését, valamint az európai emberi jogi konvenció "tekintélyének és hatékonyságának biztosítása" című napirendi pontot.

Szerdán lesz szó a fehéroroszországi helyzetről, aznap választják meg az ET új emberi jogi biztosát, valamint felszólal Grigol Vasadze grúz külügyminiszter, Tarja Halonen finn köztársasági elnök, majd David Cameron brit miniszterelnök. Szintén szerdán vitatják meg azt a jelentést, amely Szerbia kötelezettségvállalásainak teljesítéséről szól.

Csütörtökön hangzik el a parlamenti közgyűlés ülésén Thomas Hammarberg eddigi emberi jogi biztosnak a 2011-es évről szóló beszámolója, valamint aznap folytatják le a demokratikus intézmények ukrajnai működéséről szóló vitát.

Pénteken szó lesz az emberek erőszakos áthelyezéséről, mint az emberiség elleni erőszak emberi jogi problémájáról, valamint demográfiai trendekről, migrációs és menekültügyi kérdésekről.