Infostart.hu
eur:
373.95
usd:
340.13
bux:
138302.93
2026. november 20. péntek Jolán

Obama: az amerikai csapatok emelt fővel távoznak Irakból

Az amerikai csapatok az év végén méltósággal és emelt fővel távoznak Irakból - jelentette ki hétfőn Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta Núri al-Máliki iraki miniszterelnököt.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a kivonulás után sem hagyja magára az iraki népet és - nyilvánvalóan Iránra és Szíriára utalva - figyelmeztette a "többi országot" hogy tartózkodjanak az iraki belügyekbe való beavatkozástól. Obama szerint Amerika elkötelezett lesz Irak sikere mellett az országért hozott hatalmas vér- és anyagi áldozatok miatt, de kiemelte, hogy Irak szuverén és önálló ország, amely most már kizárólag a saját biztonsági erőire támaszkodik.

A két vezető közös sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva Obama elvetette annak lehetőségét, hogy a Máliki-kormány az iráni és nem az iraki érdekek megjelenítője lesz. Az iraki kormányfő a szomszéd országok potenciális beavatkozásával kapcsolatban hangsúlyozta: a térségben minden félnek tudatában kell lennie annak, hogy egy, a vallási szekták között kirobbantott háborúnak beláthatatlan, lavinaszerű következményei lehetnek.

Obama elmondta: kormánya arra kérte Teheránt, hogy szolgáltassa vissza az Iránban eltűnt amerikai drónt és most az iráni választ várja. Hangsúlyozta, hogy Bassár al-Aszad szíriai elnök elszalasztotta az alkalmat a reformok bevezetésére.

Az amerikai elnök többször megismételte, hogy az Egyesült Államok és Irak átfogó kapcsolatrendszere az egyenlőségre és a kölcsönös tiszteletre épül majd és kifejezte reményét, hogy Washington és Bagdad egymás "erős barátjává és partnerévé" válik majd.

Obama leszögezte, hogy Irakban nem maradnak katonai bázisok és az iraki-amerikai biztonsági együttműködés modelljéül Washingtonnak a többi országgal fenntartott kapcsolatai szolgálnak majd. Az amerikai elnök szerint Iraknak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje a határait és a légterét, s elismeréssel szólt az országban kialakult biztonsági helyzetről. Máliki ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a két országnak a jövőben is együtt kell működnie a terrorelhárításban, a hírszerzési adatok megosztásában, valamint a katonai kiképzésben.

A CNN a vasárnapi katonai összesítésekre hivatkozva azt közölte, hogy Irakban jelenleg négy támaszponton mintegy 6000 amerikai katona tartózkodik. Obama hivatalba lépésekor, 2009 elején a közép-keleti országban állomásozó amerikai kontingens létszáma 150 ezer fő volt.

A katonai kivonulás után Irakban mintegy 16 ezer amerikai marad. Közülük 1700 amerikai diplomata, rendőr és szakértő, akiknek biztonságára 5000 biztonsági őr felügyel majd. További 4500 szerződtetett személy az olyan helyi feladatok megvalósításában tevékenykedik majd, mint az élelmiszer-elosztás vagy az egészségügyi ellátás.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×