Infostart.hu
eur:
364.01
usd:
319.2
bux:
143415.43
2026. július 22. szerda Magdolna

Egyre több országban korlátozzák a vallásgyakorlást

A világ lakosságának harmada él olyan országokban, ahol a vallási hovatartozáson alapuló társadalmi ellenségesség, illetve a vallásgyakorlást korlátozó kormányzati intézkedések erősödtek az elmúlt években - derült ki a Pew Research Center vallási kutatóintézetének vizsgálatából.

2006 és 2009 között készített emberjogi tanulmányokat vetettek össze a Pew Research Center's Forum on Religion & Public Life szakértői, amelynek alapján megállapították, hogy a vizsgált időszakban a világ lakosságának jelentős részét érte hátrányos megkülönböztetés vallási hovatartozása okán.

A tanulmány szerint az adott időszakban a teljes népesség alig egy százaléka tapasztalhatta a vallást érintő korlátozások enyhülését, míg 32 százalék (2,2 milliárd ember) ennek ellenkezőjével szembesült - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Az adatok szerint a hároméves időszakban 198 országból 23-ban újabb, a hittételeket és vallásgyakorlást érintő korlátozások kerültek bevezetésre, 12-ben enyhítették ezeket, míg a fennmaradó 163 államban nem változott a helyzet. A világ 25 legnépesebb országában, amelyben a teljes populáció 75 százaléka él, nyolcban jelentősen nőtt a korlátozások aránya, és egyikben sem csökkent.

Kínában, Nigériában, Oroszországban, Thaiföldön, az Egyesült Királyságban és Vietnamban a kedvezőtlen irányú változás főként a vallási hovatartozáson alapuló társadalmi ellenségesség formájában jelentkezett, míg Egyiptomban és Franciaországban, a kormány vezetett be vallási közösségeket érintő korlátozásokat. A társadalmi ellenségesség növekedését Európában tapasztalták a legnagyobb arányban: tíz országból ötben (Bulgária, Dánia, Oroszország, Svédország és Egyesült Királyság) mutatták ki a kutatók. Ázsia több államában, különösen Kínában, Thaiföldön és Vietnamban is hasonló negatív trendeket tapasztaltak.

A vallási csoportokkal szembeni fizikai bántalmazások, gyilkosság, bebörtönzés, kitelepítés formájában jelentkező erőszak szintén jelentősen nőtt világszerte: 2008-ban még 91, a vizsgált időszak végén már 101 országban éltek ilyen eszközökkel a hatóságok. A vallási gyűlöletből és előítéletből fakadóan a világ országainak háromnegyedében követtek el egyének vagy csoportok bizonyos vallási irányzatok követőivel szembeni erőszakos cselekedetet. Tömeges erőszakra minden negyedik országban került sor.

Valláshoz kötődő terrorista csoportok 74 országban működtek, ezek közel fele követett el erőszakos cselekményt a vizsgált időszakban. Oroszországban például a három év alatt, több mint 1100 ilyen incidens történt, amelynek során a terroristák emberek öltek, sebesítettek meg vagy űztek el otthonukból.

A Föld lakosságának mintegy felét kitevő keresztény és muzulmán közösségek szenvedtek el a legtöbb helyen hátrányos megkülönböztetést. A keresztényeket érintő kormányzati intézkedések vagy társadalmi zaklatások 130 országban történtek, az iszlám hit követői 117 országban tapasztalhattak hasonló kirekesztést.

A földrajzilag koncentráltabb helyen élő és a teljes népesség ötödét adó buddhisták és hinduk kevesebb hátránnyal kellett, megküzdjenek 2006 és 2009 között. A buddhistákat 16, a hindukat 27 országban érte negatív megkülönböztetés. A világ lakosságának kevesebb, mint egy százalékát jelentő zsidó népesség 75 országban szembesült kirekesztéssel, korlátozással, társadalmi előítéletekkel.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely: készen állnak a 3-as metró meghosszabbításának tervei

Karácsony Gergely: készen állnak a 3-as metró meghosszabbításának tervei

Az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonala, a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek készen állnak – közölte Karácsony Gergely főpolgármester, reagálva Magyar Péter kormányfő és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közös sajtótájékoztatóján elhangzottakra.

Orbán Viktor: „mostantól minden illegitim, a célunk a jogállam visszaállítása, de kizárólag békés eszközökkel”

Eljött az önkény kora, az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás. A Fidesz nem vesz részt az új közjogi méltóságok megválasztásában, és mindegyiküket illegitimnek fogja tekinteni. A Fidesz célja a demokrácia visszaállítása – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: parlamenti, kizárólag békés keretek között folytatják az ellenállást, ennek gyakorlati módjairól a hétvégén a Tusványoson beszél majd. A Fidesz elnöke Bóka Jánossal, a Fidesz kedden megválasztott parlamenti frakcióvezetőjével tart tájékoztatót. „Szijjártó Péter döntését maximálisan támogattam, rá még nagy politikai szerep vár Magyarországon, nem holnap, hanem holnapután” – fogalmazott Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×