A Kijevtől mintegy 100 kilométerre fekvő csernobili nukleáris erőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezést kibocsátva Európa nagy részére, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnára, Fehéroroszországra és Oroszországra. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag, több mint 200 hirosimai bomba hatásával egyenértékű radioaktív részecskét lövellve a légkörbe.
A csernobili katasztrófa "mély sebet hagyott, amellyel (Ukrajnának) még sok éven át együtt kell élnie" - mondta a csúcsszintű donorkonferenciát megnyitva Viktor Janukovics ukrán elnök. Egyúttal köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek, "amiért nem hagyja Ukrajnát magára ezzel a problémával". Janukovics emlékeztetett rá, hogy a katasztrófa okozta problémák felszámolására Ukrajna éveken át állami költségvetésének 8-10 százalékát volt kénytelen fordítani, az elszenvedett károk dollárszázmilliárdokra rúgnak.

Francois Fillon francia miniszterelnök, aki a G8-ak nevében látja el a csúcsszintű találkozó társelnöki feladatait, a konferencia szünetében elmondta: "a ma délelőtt tett felajánlások mintegy 550 millió euró összegyűjtését teszik lehetővé". Egyúttal méltatta "a nemzetközi közösség egészének felelősségérzetét".

A konferencia résztvevői közül Oroszország 45 millió, Franciaország pedig 47 millió eurót ajánlott fel a balesetet szenvedett reaktor újabb borításának elkészítéséhez. Az Interfax-Ukraina hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentése szerint a G8-ak további hat tagja is több tízmilliós felajánlást tett előzetesen. Az Európai Bizottság pedig - José Manuel Barroso bizottsági elnök hétfői közlése szerint - 110 millió euróval járul hozzá a beruházáshoz.

Schmitt Pál köztársasági elnök az MTV-vel közölte: Magyarország kétmillió euróval járul hozzá a betonszarkofág felújításához.

2007-ben a francia Bouygues és Vincia cégek konzorciuma nyerte el az új szarkofág megépítésére kiírt ukrán tendert, az 1,5 milliárd eurós építkezés finanszírozásához azonban eddig mintegy 740 millió euró hiányzott.

A 108 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles, 20 ezer tonnásra tervezett új acélboltozatot a felrobbant 4-es számú reaktor szomszédságában építik fel, majd síneken a fokozatosan romló állapotú régi szarkofág fölé tolják. A munkálatok 2010 végén kezdődtek meg, s a tervek szerint 2015 októberében fejeződhetnek be.

A csernobili atomerőmű utolsó reaktorát 11 éve, 2000 decemberében zárták be. Ahhoz azonban, hogy az erőmű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat teljesen befejezhessék, el kell távolítani minden reaktorblokkjából az ott maradt fűtőelemeket, s ehhez a munkához az erőmű vezérigazgatója, Igor Gramotkin szerint új szarkofág megépítése után láthatnak csak hozzá - jelentették évfordulós anyagaikban az orosz és ukrán hírügynökségek.