Ha a nemzetközi közösség biztosítja a feltételeket, nem lehetetlen, hogy a szerbek bekapcsolódnak a koszovói intézmények munkájába - mondta Goran Bogdanovic a Danas című liberális belgrádi lapnak.

Belgrád eddig minden alkalommal hevesen ellenezte, hogy a Koszovóban élő szerbek részt vegyenek bármilyen olyan voksoláson, amelyet a koszovói hatóságok szerveztek. Emellett rendszeresek a támadások a koszovói rendőrség szerb nemzetiségű tagjai ellen.

A Koszovó-ügyi miniszter az interjúban azt sem zárta ki, hogy Szerbia elfogadja Koszovó felvételét az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjai közé. Mint mondta, ennek csak az a feltétele, hogy a Belgrád és Pristina küszöbönálló tárgyalásain megszülető megállapodás rendezze a nemzetközi színtéren való koszovói megjelenés kérdését. Koszovó jelenleg az ottani ENSZ-misszió megjelölésével együtt, Koszovó/UNMIK néven vesz részt a nemzetközi értekezleteken.

Goran Bogdanovic kizárta ugyanakkor, hogy Szerbia valaha is elfogadja Koszovót ENSZ-tagállamként. Mint mondta, Belgrád minden erre irányuló kezdeményezést meg fog gátolni.

Koszovó 2008 februárjában függetlenségi nyilatkozatot tett közzé. Szerbia a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, azt remélve, hogy a testület kimondja majd, a lépés ellentétes a nemzetközi joggal.

Miután nem ez történt, az Európai Unió nyomására a 27-ekkel közösen benyújtott - nem egészen két hete el is fogadott - ENSZ-határozatban Belgrád lényegében vállalta, hogy tárgyal Pristinával a Koszovóval kapcsolatos vitás kérdésekről, kivéve a terület jogállását. Eddig a világ 71 állama ismerte el az albán többségű volt szerbiai tartományt független államnak.