Infostart.hu
eur:
368.9
usd:
336.54
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Burgenlandra figyel az osztrák belpolitika

Fontos hangulatmutatónak számít a május végi burgenlandi tartományi választás eredménye az osztrák belpolitikában.

A tét az, hogy egyik erősségében, a keleti határtartományban meg tudja-e törni kudarcainak sorozatát a választásokon öt éve rendre rosszul teljesítő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A kampányban főszerephez jutott a közbiztonság és a bevándorlás témája.

2005 októbere óta az SPÖ minden helyi, tartományi és országos választáson veszített a szavazótáborából, egyedül az idei államfőválasztáson aratott magabiztos győzelmet. Ez a párt élén 2008-ban végrehajtott váltás után sem változott meg, s az akkor pártelnöknek megválasztott - időközben a miniszterelnöki székbe került - Werner Faymannnak nem sokkal a burgenlandi választás után, júniusban először kell tisztújító gyűlés elé állnia.

Burgenland Bécs mellett a szociáldemokraták igen fontos politikai hátországa, s az egyetlen, ahol a szavazatok abszolút többségét - 52,2 százalékát - szerezték meg a legutóbbi tartományi választásokon. Az idei választás előtt néhány héttel a párt magasan vezet a második helyen álló Osztrák Néppárt (ÖVP) előtt, 50 százalék körül mozog a népszerűségi mutatója.

A bűvös 50 százalékos határnál is nagyobb jelentősége van annak, hogy mennyivel csökken a párt támogatottsága. "Négy-öt százaléknyi visszaesés már belső vitákat válthat ki" - nyilatkozta Wolfgang Bachmayer, az OGM osztrák közvélemény- és piackutató intézet vezetője az APA hírügynökségnek.

A legfiatalabb osztrák tartomány sokáig a legszegényebbnek is számított. Bár Bécs után most is ott mérik a második legmagasabb - 5,2 százalékos - munkanélküliségi szintet, a burgenlandi gazdaság jobban teljesít, mint valaha. A 2007-es adatok szerint az egy főre jutó GDP ott a legkevesebb, a háztartásokban rendelkezésre álló egy főre jutó jövedelem viszont eléri a stájerországit és a tirolit. A tartomány élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, és 2013-ra önellátó akar lenni az energiaellátás terén.

A jelenlegi tartományfőnök, Hans Niessl 2000-ben nagy meglepetésre, gyakorlatilag ismeretlenül hódította vissza az SPÖ számára az Ausztriában Pannoniaként is emlegetett tartományt, majd 2005-ben az abszolút többséget is megszerezte.

A takaros burgenlandi falvakban az utak szélét ellepő választási plakátokon az idén leggyakrabban a közbiztonságról és a munkahelyteremtésről szólnak a jelszavak.

"Védeni a hazát, lezárni a határokat", "Burgenland a tiéd, ezért küzdünk mi" - áll a határellenőrzés visszaállítását, valamint az új európai uniós tagállamok munkavállalóit sújtó korlátozások meghosszabbítását követelő, populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) plakátjain.

A Szabadságpárt szlogenjei nem okoztak meglepetést, arra már inkább felfigyelt a nyilvánosság, hogy az SPÖ is a szociáldemokrata arculatba kevéssé beleillő "kék", vagyis hagyományosan FPÖ-s témákhoz nyúlt a kampányban. Politológusok szerint ezzel a Szabadságpárttól próbál szavazókat elhódítani a párt. Az SPÖ élénken szorgalmazza, hogy az osztrák hadsereg továbbra is járőrözzön a volt schengeni határtérségben, és hevesen ellenezte, hogy menekülteket befogadó központ épüljön a dél-burgenlandi Monyorókeréken (Eberau). "Több biztonságot" - hirdeti az egyik gyakran látható poszterük.

Burgenland után két másik, még fontosabb megmérettetés elé néz az idén az SPÖ: szeptemberben Stájerországban, októberben Bécsben tartanak választást. Megfigyelők rámutatnak, hogy legutóbb, 2005-ben a Szabadságpárt népszerűsége éppen leszálló ágban volt, idén ellenben mindhárom helyen javíthat az eredményén. Burgenlandban a 2005-ös öt százalék után a felmérések szerint 7 és 11 százalék között mozog a támogatottsága.

Elterjedt vélekedés, hogy Maria Fekter néppárti belügyminiszter "öngólt lőtt" és megnehezítette a burgenlandi ÖVP dolgát, amikor több száz fős befogadóközpont megépítését kezdeményezte az alig ezer lelkes Monyorókeréken. Kérdés viszont, hogy a központról tartott, a tervet elsöprő többséggel elutasító két népszavazás után nem vesztette-e el felhajtóerejét a menekült-téma, mint ahogy az is kérdés, hogy nem hajtották-e inkább az FPÖ malmára a vizet a szociáldemokraták a "kék" témák felkarolásával.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Sokan (köztük mi is) újabb lakáspiaci árrobbanástól tartottak, amikor 2025 szeptemberében elindult az Otthon Start Program. Bár a támogatott konstrukció valóban meghódította a hitelpiacot, a várt drágulásból nem egy elnyújtott hullám, hanem szinte csak egy pontszerű felpattanás lett a bejelentést követő hónapokban. Az éves áremelkedés üteme a 2025 végi 24,4 százalékról 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra lassult, az év közepére pedig gyakorlatilag megállt a lakásárak növekedése. A Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci jelentése alapján megvizsgáltuk, miért fulladt ki a drágulás az állami hitelprogram ellenére, és hatásuk erőssége szerint rangsoroltuk a hazai ingatlanpiaci fordulat öt legfontosabb tényezőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×