Kovács Miklós a Portfoliónak elmondta, hogy nem lehet különbséget tenni a programok között, Janukovics és Timosenko is a nyakló nélküli demagógiával foglalkozik, a hivatalos megnyilvánulások alapján következtetéseket levonni a jelöltek gazdaságpolitikájáról teljességgel lehetetlen. A válaszhoz ugyanis tudni kellene, hogy pontosan milyen súllyal befolyásolják a különféle oligarchikus csoportosulások, illetve üzleti lobbik a jelölteket.

Vélemény szerint a nemzetközi szervezetek - például a Nemzetközi Valutaalap, az IMF - képviselői teljesen kilátástalan helyzetben vannak, ha el akarják dönteni, melyik szereplőt vegyék komolyan. Hiszen Julia Timosenko volt az, akinek nem lehetett odaadni az utolsó hitelrészletet (ami 3,5 milliárd dollár), mert az előzőekben vállalt kötelezettségeket sem teljesítette.

A másik fél volt pedig az (a Janukovics vezette ellenzék), amely olyan intézkedéseket tett a jóléti kiadások növelésének megszavazásával, amelyek még inkább megnehezítik az IMF-program teljesítését.

- Ha az előző elnökválasztás számít valamilyen kiindulópontnak, a legerősebb kontraszt abban áll, hogy míg 2004 végén, 2005 elején világosan lehetett tudni, hogy ki a jófiú a nyugat és az oroszok szempontjából, most ezt lehetetlen megmondani. Azt hiszem, hogy a felek már nem is próbálják becsapni magukat ebben a tekintetben - hangsúlyozta Kovács Miklós.

A politikus jelölteket négy kategóriába osztja. Az egyes csoportba tartoznak az esélyesek: Janukovics és Timosenko. Vannak emellett olyanok, akik abból indulnak ki, hogy úgyis lesz előrehozott parlamenti választás, aminek az elnökválasztás kvázi előfutama, tehát ha nem akarnak hátrányból indulni, akkor részt kell venniük. A harmadik csoportba a "technikai jelöltek" tartoznak, akiket azért indítanak, mert úgy gondolják, hogy az ellenfél szavazóbázisának valamelyik zártabb részét le lehet nyesni, és vannak a futóbolondok.

Kovács nem tartja lehetségesnek, hogy a parlamenti választás előre hozásával stabilizálódjon a politikai helyzet, amely megalapozhatja a későbbi gazdasági stabilizálódást. Ugyanis a hatalomnak nyilvánvalóan népszerűtlen intézkedéseket kell meghoznia, vagyis képtelenség olyan parlamenti többséget szerezni, amely erre felhatalmazást ad.

"Elvárják, hogy megvegyék őket"

"Annyira deformálódott már az ukrán politika és a közbeszéd, hogy a józanságnak a csíráját sem lehet eladni. A választók nem hisznek senkinek, viszont elvárják, hogy megvegyék őket; ilyen körülmények között nem reális olyan politikai erőre számítani, amelyiknek világos elképzelése van arról, mit kellene csinálni, megvan hozzá az elszántsága és még társadalmi felhatalmazást is kap hozzá" - vélekedett.

Kovács szerint biztos, hogy a következő elnök helyzete nem lesz könnyű. A gazdasági helyzet katasztrofális, trükkök ezreivel titkolják, hogy az állam de facto csődben van. Ukrajnában fél elnöki rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az elnök parlamenti többség nélkül nem tudja irányítani az országot. A parlament jelenlegi összetétele pedig alkalmatlan arra, hogy bármiféle koherens politikának hátteret adjon - hangsúlyozta.

Mivel nagyon szoros a verseny a két fő jelölt között, a jövendő elnöknek két választása van: vagy azonnal feloszlatja a parlamentet, vagy megpróbál összetákolni egy koalíciót. Akkor kell még néhány hét, mire kiderül, hogy ez nem működik, és akkor írja ki a választást.

Kovács emlékeztetett arra, hogy Ukrajna iparának a gerincét a nehézipar adja, ez pedig mindössze addig volt működőképes, amíg olcsó orosz földgázt használt. Mióta az oroszok a világpiacira emelték a földgáz árát, a különbözetet adósságból egyenlítették ki. Ez pedig még középtávon sem tartható politika.

Ami a magyar kisebbségnek jó

A magyar kisebbség szempontjából Kovács szerint a döntő elem az, hogy a jelenlegi hatalom 2006 óta élesen nemzetiségellenes politikát folytat, aminek a lényege, hogy nem egy csapásra, hanem módszeresen és tudatosan próbálják eliminálni a nem ukrán nyelvű oktatást. Ez az oroszokat, a magyarokat és a románokat érinti.

Ebből az az egyszerű következtetés adódna, hogy a kárpátaljai magyarság érdeke, hogy a most hatalmon lévő társaság veszítsen, Janukovics pedig, aki számít az oroszbarát szavazatokra, így helyzetéből adódóan kisebbségbarát, nyerjen. Ez viszont nem működik - mondta Kovács, emlékeztetve arra, hogy a korábbi két elnökválasztást is a kelet-ukrajnai, nagyrészt orosz szavazatokkal nyerték meg, és azután mind a két esetben belecsúszott a nyertes egy ukránosító kultúrpolitikába.

"Miután az emelt szintű érettségit ukránul Janukovics miniszterelnöksége idején vezették be, sajnos még az ellenségem ellensége logika sem működik" - jelentette ki Kovács Miklós.