Az egy évszázad óta fagyos örmény-török viszony felszámolására irányuló örmény kormánytörekvést az ellenzék az alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Az alkotmánybíróság most ezt a felvetést utasította el.

Októberben Zürichben Edvard Nalbandján örmény és Ahmet Davutoglu török külügyminiszter két jegyzőkönyvet írt alá. Az egyik diplomácia viszony létesítését, a másik pedig a két ország közötti határ megnyitását írja elő.

A két ország közötti rossz viszony oka az, hogy az Oszmán Birodalom végnapjaiban, az I. világháború idején az örmény kisebbség körében másfél millió embert mészároltak le. Örményország ezt azóta is népirtásnak tartja. A török fél viszont jóval kisebb számú áldozatot ismer el, és tagadja, hogy népirtást követett volna el.

Az örmény alaptörvénnyel összhangban lévőnek ítélt két jegyzőkönyvet jóvá kell hagynia az örmény, valamint a török parlamentnek is. Ez várhatóan hosszas folyamat lesz. Ankara ugyanis ahhoz a feltételhez kötötte a két jegyzőkönyv ratifikálását, hogy Örményország megoldást talál a törökkel rokon nyelvet használó Azerbajdzsán területébe ékelődő, de többségében örmények lakta Karabahhal kapcsolatos problémákra. Jereván azonban - mint azt a keddi alkotmánybírósági határozat is megerősítette - nem hajlandó összekötni a két kérdést.