Dmitrij Medvegyev a zárt ajtók mögött tartott tárgyalásokon közölte partnereivel a számszerű orosz klímavédelmi vállalást, amelyről Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tájékoztatta a stockholmi csúcsról tudósító újságírókat. Maga Medvegyev a nyilvánosság előtt nem beszélt számokról, csak annyit jegyzett meg, hogy "Oroszország mindig is az európai irányvonalat követte a klímavédelemben."

A hivatalos moszkvai álláspont mostanáig az volt, hogy Oroszország 10-15 százalék közötti mértékben hajlandó visszafogni a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását.

Szakértők körében vitatott, hogy a sorrendben 24. EU-Oroszország csúcson tett új klímavédelmi vállalás milyen gyakorlati jelentőséggel bír. Oleg Aniszimov, az orosz állami meteorológiai szolgálat éghajlatkutatója például a RIA Novoszty hírügynökségnek azt mondta, hogy a nehézipar összeomlása következtében Oroszország már most is 30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a kilencvenes évek elején.

Az Európai Unió az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentést vállal 2020-ig, ezt azonban kész 30 százalékra emelni a decemberi, koppenhágai klímavédelmi csúcstalálkozón, amennyiben erős partnerekre talál az alig három hét múlva kezdődő tanácskozáson, ahol az eredeti tervek szerint véglegesíteni kellene a károsgáz-kibocsátást szabályozó, 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést.

Szakértők és felelős döntéshozók által széles körben vallott vélemény szerint nemigen valószínű, hogy a koppenhágai csúcson sikerül kötelező érvényű vállalást tartalmazó nemzetközi jogi dokumentumot alkotni, sokkal inkább az várható, hogy a résztvevő államok politikai jellegű megállapodást kötnek majd, amely a szerződést előkészítő további tárgyalások alapját képezheti.