Obama - aki Hawaii szigetén született, s így gyakran mondja magáról, hogy ő az USA első "csendes-óceáni elnöke" - pénteken kezdett kilencnapos ázsiai körutat. Ennek első állomása Tokió, de az út során Pekingbe is ellátogat majd.

Nagy érdeklődéssel várt szombati beszédében Obama leszögezte: egy hatalmas, s virágzó Kína létrejötte fokozhatja a nemzetek közösségének erejét. Hozzátette: a Kínával való együttműködés során természetesen nem fognak mindig mindenben egyetérteni, s az Egyesült Államok soha nem fog visszariadni attól, hogy kiálljon értékei mellett. Ugyanakkor - mint mondta - ezt a partnerség szellemében teszik majd. S biztosította hallgatóságát: a kínai-amerikai kapcsolatok elmélyítése nem jelenti a más térségbeli országokkal kötött kétoldalú szövetség gyengítését.

Obama ennek kapcsán leszögezte: továbbra is él az immár több évtizedes japán-amerikai szövetség. "Noha az amerikai csapatok két háborút is vívnak a világban, kötelezettségvállalásunk Japán és Ázsia biztonságáért megingathatatlan" - mondta.

Az amerikai elnök felszólította Észak-Koreát, hogy térjen vissza a nukleáris programjáról folyó multilaterális tárgyalásokhoz. "Nem félemlítenek meg minket a fenyegetések... s ha Észak-Korea visszautasítja nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, az nem több, hanem kevesebb biztonsághoz vezet majd" - mondta, arra utalva, hogy Észak-Korea atomfegyverek kifejlesztésén dolgozik. "De van egy másik út is. Az Egyesült Államok kész felkínálni Észak-Koreának egy ettől eltérő jövőt, a nemzetközi integrációt, gazdasági lehetőségeket, nagyobb biztonságot és tiszteletet" - tette hozzá.

Obama megismételte azt a korábbi felhívását, hogy a világnak meg kell szabadulnia az atomfegyverektől. Ugyanakkor hozzátette: mindaddig, amíg ezek a fegyverek léteznek, az Egyesült Államok fenntart egy hatékony és erős nukleáris elrettentő erőt, amely garantálja szövetségeseinek, így Dél-Koreának és Japánnak a védelmét. Egyben dicsérően arról, hogy Japán lemondott az atomfegyverekről, s csak a békés célú energiatermelésre fejlesztette nukleáris technológiáját.

Végül - a kinyújtott kéz politikáját folytatva - Obama új megközelítésről beszélt Mianmar (a volt Burma) kapcsán. Mint mondta, az ottani katonai rendszer ellen bevezetett eddigi szankciók nem segítettek a helyi lakosság életének javításában. Ám hozzátette: a jelenlegi szankciók mindaddig életben maradnak, míg nem történik konkrét előrelépés a demokratikus reform felé. S követelte az összes mianmari politikai fogoly feltételek nélküli szabadon engedését, konkrétan megnevezve Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezetőt.