Infostart.hu
eur:
353.64
usd:
310.13
bux:
139865.15
2026. június 26. péntek János, Pál

Megindult a tülekedés az EU elnöki posztjáért

Felpörgött a verseny az Európai Unió elnöki posztjáért, mert Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök is bejelentette, hogy indulna a posztért, amely a lisszaboni szerződés nyomán jön létre. Eddig Tony Blair volt brit kormányfő neve volt ismert a potenciális jelöltek listájáról, de - különösen Nagy-Britanniában - sokan ellenzik, hogy ő kapja a megbízatást.

Most, hogy Václav Klaus cseh elnök már hajlik arra, hogy elfogadja a Lisszaboni Szerződést, és az így törvényerőre emelkedjen, felerősödött a találgatás arról, hogy ki lesz az Európai Tanács - az EU fő döntéshozó szervének - elnöke. A posztot azért hozzák létre, hogy rugalmasabb és gyorsabb legyen a döntéshozatal, bár a szkeptikusok szerint valójában elfekvő volna politikai nagyágyúk számára és csak annak bizonyítéka, hogy az EU nem demokratikus irányba halad.

Eddig azt lehetett tudni, hogy Tony Blair brit miniszterelnök szeretné megkapni a posztot. Blair mellett szól, hogy világszerte ismert politikus, aki nagy meggyőző erővel és remek kapcsolatokkal rendelkezik. Viszont ellene szól, hogy az iraki háború egyik legharcosabb támogatója volt, és a világ közvéleménye megosztott abban, mennyire valós indokok alapján indították az inváziót.

Blair szerda esti programjában szerepel az a párizsi vacsora, amelyen Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár beszélget el vele a jelöltségéről. Sárkozy korábban harcos Blair-párti volt, és külügyminisztere, Bernard Kouchner is ezt erősítette meg a héten. Merkelről már kevésbé nyilvánvaló, hogy támogatna-e egy olyan vezetőt, aki egy eurózónán kívüli országból érkezik.

A riválisok között most megjelent Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, Luxemburg volt miniszterelnöke. Juncker, aki nagy európai tapasztalattal rendelkezik, sietett visszautasítani azokat a brit médiában megjelent állításokat, hogy "politikai törpe" lenne.

Juncker az EU-térség legtovább szolgáló kormányfője volt. Õ azoknak tetszik, akik értékelik föderalista szemléletét, és akik szerint egy kisebb, de az európai projekt iránt teljesen elkötelezett országnak kell adnia az EU-elnökét.

London azonban már előrehaladott kampányt folytat Blairért, akit támogathat még Spanyolország, Olaszország és Lengyelország is. Nicolas Sarkozynek pedig nem tetszik, hogy Juncker az eurózóna pénzügyminisztereinek vezetőjeként nem tudott összehangolt fellépést megszervezni a pénzügyi válságra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: 22 éve közelebb voltunk az eurócsatlakozáshoz, mint most – de 2030-ra teljesíteni fogjuk a feltételeket

Magyar Péter: 22 éve közelebb voltunk az eurócsatlakozáshoz, mint most – de 2030-ra teljesíteni fogjuk a feltételeket

Az eurótagságon kívül rekedni egyenlő a lemaradással, az alacsony bérekkel – mondta Magyar Péter. Kiriakosz Pierrakakisz görög pénzügyminiszterrel, az EuroGrop elnökével és Kármán András pénzügyminiszterrel állt a sajtó elé a miniszterelnök. Még idén felvázolják az euróhoz csatlakozás pályáját, ismertté válik, hogyan, miként, milyen feltételekkel csatlakozhat majd Magyarország az eurózónához, illetve juthat el ennek kapujába. A kormány felveszi a küzdelmet a készpénzállománnyal szemben. Cikkünk frissül!

Itt a mai térkép: 38 fok is lehet, az ország nagy részén már másodfokú riasztás van érvényben

A friss előrejelzések szerint még jobban rákapcsol a forróság, az Alföldön hétfőn és kedden 42, akár 43 fok sem kizárt. Pénteken a legmagasabb nappali hőmérséklet 33 és 38 fok között alakul. Késő estére általában 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
inforadio
ARÉNA
2026.06.26. péntek, 18:00
Gaál Áron
a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője
40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, 40 napos "offenzívát" hagyott jóvá oroszországi célpontok ellen, miután a hírszerzés (SZBU) vezetőjével egyeztetett. Az ukrán államfő elmondása szerint ezzel akar nyomást gyakorolni Moszkvára, és kikényszeríteni a háború végét. Közben az éjszaka folyamán robbanásokat jelentettek Kijevből. Az ukrán légierő később egy Kijev felé tartó ballisztikus rakétára figyelmeztetett. Vitalij Klicsko polgármester elmondta, a rakéta törmeléke nyílt területen zuhant le a Darnickij kerületben, ahol tűz ütött ki egy raktárépületben. Miközben Ukrajna az éjszaka folyamán legalább 660 drónnal támadta Oroszországot – ennyi UAV lelövéséről tett jelentést Moszkva –, az orosz haderő hét ballisztikus rakétával és 189 drónnal mért csapásokat Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×