Infostart.hu
eur:
362.98
usd:
324.84
bux:
144044.72
2026. november 9. hétfő Tivadar

Nem jutnak elég vízhez a palesztinok

Az izraeli hatóságok korlátozásai miatt nem jutnak elég vízhez a palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben - derül ki az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet kedden közzétett jelentéséből.

A dokumentum szerint Izraelben több mint négyszer akkora az egy főre jutó napi vízfogyasztás, mint a palesztin területeken.

"A víz alapvető szükséglet és jog, de sok palesztin még azt is alig engedheti meg magának, hogy rossz minőségű, a létfenntartáshoz éppen csak elegendő vízhez jusson" - állapította meg a jogvédő szervezet.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő szóvivője "abszurdnak" nevezte az AI állítását, miszerint Izrael akadályozná a palesztinok vízellátását. Az izraeli vízügyi hatóság elismerte, hogy egyenlőtlen a vízhez való hozzáférés, de szerinte közel sem akkora ez az egyenlőtlenség, mint amekkorának az Amnesty International jelentése bemutatja.

A térség régóta vízhiánnyal küszködik, ennek egyik következménye, hogy Izraelben és a palesztin területeken is meredeken emelkednek a vízdíjak.

Az emberi jogi szervezet jelentése szerint az izraeli blokád alatt lévő Gázai övezet egyetlen édesvízforrása is megcsappant a túlzott igénybevétel miatt, ráadásul szennyezett, mert tengervíz, sőt szennyvíz került bele.

A zsidó állam azt állítja, eleget tesz az 1993-as oslói megállapodás vonatkozó részének, ellentétben a palesztinokkal, akik Izrael szerint nem teljesítik a víz újrahasznosítására és hatékony felhasználására vonatkozó kötelezettségeiket. "Izrael 20,8 millió köbméter vizet szállít a palesztinoknak, vagyis többet, mint amennyit a vízügyi megállapodás alapján kellene" - mondta Mark Regev szóvivő.

A zsidó állam a Ciszjordániával közös határ alatti víztartó kőzetrétegből nyer vizet, és ennek egy részét visszaszolgáltatja a palesztinoknak. Emberi jogi csoportok viszont arra figyelmeztetnek, hogy ez az arány ma is ugyanaz, amelyet 16 éve, Oslóban fektettek le a felek, és nincs figyelemmel az azóta bekövetkezett népességnövekedésre.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
ÉVOSZ: évekre beragadhat a válságba a hazai építőipar

ÉVOSZ: évekre beragadhat a válságba a hazai építőipar

Az építőipari vállalkozások az elmúlt évek legnehezebb időszakát élik a megrendelések drasztikus visszaesése, az élesedő árverseny és a folyamatosan növekvő költségek miatt – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége legfrissebb konjuktúrajelentéséből. A cégek többsége idén a bevételek és a jövedelmezőség további romlására számít, és bár sokan leépítésekre kényszerülnek, a piaci szereplők digitalizációval és hatékonyságnöveléssel igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez. Az ágazat egészében legkorábban 2028-ban várható érdemi fellendülés - írja közleményében az ÉVOSZ, amelynek elnöke, Koji László is előadást tart a Portfolio Future of Construction konferencián, érdemes velünk tartani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×