Infostart.hu
eur:
362.82
usd:
324.34
bux:
144789.62
2026. november 9. hétfő Tivadar

Semmi sem lesz a Déli Áramlatból?

Úgy látszik, egyelőre nem lesz semmi a Déli Áramlat gázvezetékből, melyet Oroszország építene Szerbián, azaz Nyugat-Balkánon át a többi között Magyarország felé. A gazdasági világválságra hivatkozva az orosz illetékesek azt mondták: a beruházáshoz szükséges 25 milliárd euró jelenleg a Gazpromnak is problémát jelentene. Kárpótlásként Dmitrij Medvegyev orosz elnök kedden egymilliárd dolláros hitelt biztosított Szerbiának.

A szerb-orosz barátság és együttműködés egyik alappillére az energetika. Az orosz Gazprom lett a szerbiai kőolajipari közvállalat többségi tulajdonosa, a másik igen fontos terv pedig a Déli Áramlat földgázvezeték megépítése Szerbián, illetve a Nyugat-Balkánon keresztül.

Szerbia ettől sokat vár, mert a kőolajipari közvállalat eladása nem a legjobban sikerült, de az ország nagy csalódására úgy tűnik, hogy a nyugat-balkáni orosz vezeték megépítéséből nem lesz semmi, legalábbis egyelőre.

Igor Tomberg, az orosz energetikai kutatóközpont vezetője egy belgrádi tanácskozáson kijelentette, hogy igencsak bizonytalan a Déli Áramlat földgázvezeték megépítése, mert a gazdasági válság miatt még egy olyan hatalmas cégnek, mint az orosz Gazprom is komoly gondot jelentene a szükséges 25 milliárd euró biztosítása.

De ha mégis realizálnák a beruházást, ez kizárólag politikai okok miatt történne. Az orosz szakértő azonban igen borúlátó, ami a Szerbián át haladó gázvezeték építését illeti.

Politikai elemzők azt is megállapították, hogy Oroszország jelenlétét és tekintélyét a Nyugat-Balkánon csakis az ott áthaladó gázvezeték alapozhatja meg.

Szerbia tehát egyelőre nem reménykedhet ebben a beruházásban a testvéri Oroszország részéről.

Az is tény viszont, hogy a Nyugat-Balkán meglehetősen jelentéktelen a gázfelhasználást illetően, hiszen a térség fogyasztása csupán egy százaléka az európainak.

Valószínűleg megnyugtatásként és némi kárpótlásként Oroszország egymilliárd dolláros hitelt ajánlott fel Szerbiának, az erről szóló megállapodást kedden Belgrádban alá is írta Dmitrij Medvegyev orosz és Boris Tadic szerb államfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Biztonságpolitikai szakértő Krakkóról: ez csak látszólag fegyvertartási kérdés

Biztonságpolitikai szakértő Krakkóról: ez csak látszólag fegyvertartási kérdés

Hat halálos áldozata és legalább tizenhat sérültje van a szombati krakkói lövöldözésnek, amely a történelmi belvárosban történt. Az elkövetőt, aki előzőleg a szüleit és húgát is megölte, a rendőrök megsebesítették, elfogták, majd a kórházban meghalt. A lengyel hatóságok az ügyet terrorcselekményként kezelik. Az InfoRádióban Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő úgy vélekedett: a tragédia nem elsősorban fegyvertartási kérdésként értékelhető. „Egy súlyos pszichés válságba került ember erőszakos megoldást választott.”

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Megszólalt az Airbnb: nem a rövid távú lakáskiadás okozza a magyar lakhatási válságot

Megszólalt az Airbnb: nem a rövid távú lakáskiadás okozza a magyar lakhatási válságot

Az Airbnb szerint a rövid távú lakáskiadás elenyésző szerepet játszik a magyar lakáspiacon, gazdasági hatása viszont jelentős. A vállalat mostani elemzése szerint az Airbnb-n gyakran igénybe vett teljes lakások száma országos szinten nagyon kicsi a teljes lakásállományhoz képest, miközben rengeteg lakás áll üresen. A magyarországi házigazdák 2025-ben 1,4 millió vendéget fogadtak, a tevékenység pedig a becslés szerint 351 millió euróval járult hozzá a GDP-hez, és mintegy 13 600 munkahelyet támogatott. A vállalat a lakhatási válság fő okát a tartósan alacsony lakásépítésben és az elszálló lakásárakban látja, és amszterdami, illetve barcelonai példák alapján úgy véli, hogy a szigorítás önmagában nem javít a megfizethetőségen. Az Airbnb ezért adatalapú, arányos szabályozást sürget. A Portfolio Future of Construction konferenciáján kiemelt téma lesz a bérlakások területe, érdemes lesz ott lenni!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×