A letartóztatottak között van egy ausztrál állampolgár, kollégái kínaiak. A vád korrupció és az, hogy illegális módon próbáltak kereskedelmi titokhoz jutni Kína acéliparáról.

Korábbi hírek szerint kémkedéssel akarták megvádolni őket, amely komoly aggodalmat keltett a Kínában működő külföldi cégek körében. A vonatkozó kínai törvény túl ködös, és ezért nem lehet tudni, mikor vádolnak meg ennek alapján államtitkok megsértésével egy külföldi céget - jegyezte meg a Financial Times.

Kínában létezik egy állami szerv, amely feladata a titokvédelem, az Államtitkok Védelmének Nemzeti Adminisztrációja. Maga a szerv javasolja a törvény pontosítását, hogy a cégek így tudják: milyen információt nem szabad kiadniuk.

A nyugati cégek attól tartanak, hogy a félreértelmezhető jogszabály miatt még egy piackutatásra is rá lehet húzni a kémkedés vádját.

A Rio Tinto közölte: nincs tudomása arról, hogy dolgozói kémkedtek vagy korrupt magatartást folytattak volna.

A letartóztatások diplomáciai vitát kavartak Kína és Ausztrália között, úgy tűnik azonban, hogy az államtitkok utáni kémkedés vádját ejtve a kínaiak visszaléptek. Az ausztrál külügyminisztérium is megjegyezte: az, hogy az üggyel a Közbiztonsági Minisztérium foglalkozik, arra utal, hogy nem kémkedési ügyként kezelik a Rio-alkalmazottak kérdését.

Kína legnagyobb állami bányacége, a Chinalco júliusban tagadta, hogy a Rio-dolgozók elleni fellépésnek köze lenne a két cég között ügyletekhez. A Chinalco a Rio Tinto főrészvényese, és közel 20 milliárd tőkét akart a cégbe pumpálni. A Rio azonban végül nemet mondott az ajánlatra.