Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
326.52
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton

Harminc éve választották miniszterelnökké a Vasladyt

Vasárnap lesz harminc éve, hogy történelmi szavazás zajlott a brit parlamentben: 1979. május 3-án Margaret Thatchert, a konzervatív párt erőskezű vezetőjét választották meg a szigetország első női kormányfőjének. A "Vaslady" három egymást követő hivatali időszakot töltött ki a bársonyszékben, ezalatt kivezette országát a válságból és egy "izmust" is elneveztek róla.

Margaret Hilda Roberts 1925. október 13-án született Granthamben, ahol apjának vegyesboltja volt. A szorgalmas és elszánt lány két diplomát is szerzett Oxfordban, előbb kémikusként, majd jogászként. 1951-ben férjhez ment Denis Thatcher üzletemberhez, ettől kezdve férje nevén szerepelt a politikában.

Meggyőzőképességének és kiváló fellépésének köszönhetően 34 évesen tory színekben Észak-London középosztálybeli kerülete, Finchley parlamenti képviselőjének választották, tíz év múlva már oktatási miniszter volt Edward Heath kormányában. Akkor úgy tűnhetett, hogy karrierjének csúcsára érkezett, de ő nem érte be ennyivel. 1974-ben, miután a konzervatívok elvesztették a választásokat, Thatcher asszony bejelentette igényét a pártelnöki tisztségre, és már az első fordulóban annyi szavazatot kapott, hogy Heath a lemondás mellett döntött.

A párt élén új politikát hirdetett: "a szocializmus visszafordítását", kevesebb állami beavatkozást, több versenyt és még több magántulajdont. A kisebb adók, kevesebb közkiadás, több magángondoskodás programjával 1979-ben a toryk elnyerték a választók bizalmát, így Thatcher asszony lett Nagy-Britannia első női kormányfője.

A kormányrudat súlyos gazdasági helyzetben vette át, vágtató infláció, magas munkanélküliség és az olajválság nehezítették dolgát. Első sikereit a külpolitika terén aratta: 1982-ben sikeres háborút indított a Falkland-szigeteket megszálló Argentína ellen, kiérdemelve a Vaslady nevet. Gazdasági programját is következetesen megvalósította, visszafogta az állami kiadásokat, "népi kapitalizmusa" eredményeképp minden ötödik brit részvénytulajdonos lett, s tömeges privatizációt kezdett.

Hamarosan szembekerült a nagyhatalmú szakszervezetekkel, a legnagyobb erőpróbára 1984-ben került sor, s ő könyörtelenül letörte az egyéves bányászsztrájkot. "Ki irányítja Nagy Britanniát?" - tette fel a híres kérdést, s egy év múlva mindenki tudta a választ: Margaret Thatcher.

1983-ban a falklandi háború után kiírt választásokon a Thatcher asszony vezette toryk elsöprő győzelmet arattak, majd 1987-ben harmadszor is megnyerték a választást. De a bukás már nem volt messze: új adójavaslata miatt zavargások törtek ki, ellenfelei azzal vádolták, hogy a gazdag délre és a szegény északra osztja a nemzetet és elszigetelődik Európától. Pártbeli bázisa meggyengült, és 1990 novemberében lemondásra kényszerült, utóda John Major lett.

1992-ig "egyszerű" képviselő maradt, ezután életre szóló főrendként bekerült a Lordok Házába. 2002-ben több szélütést szenvedett, és az időskori elbutulás tünetei is jelentkeznek rajta, így ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt: ilyen alkalom volt volt férje és Ronald Reagan amerikai elnök temetése.

Címlapról ajánljuk
Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.

Kitalált valamit a Nyugdíjasparlament a nyugdíjemelés rendszerére

A budapesti nyugdíjasok számára elérhető kedvezmények összehangolását és széles körű tájékoztatását jelentette be a főpolgármester a Budapesti Nyugdíjas Parlament közgyűlésén. A további részletekről Karácsony Mihályt, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Mínuszban zárt Amerika

Mínuszban zárt Amerika

A Brent hordónkénti ára 92 dollár alá esett, miután Donald Trump jelezte, hogy egyelőre kivár az újabb Irán elleni csapásokkal. Részben a csökkenő olajár hatására Európában emelkedtek a tőzsdék a keddi kereskedésben. Az USA-ban viszont már nyoma sem volt a tegnapi felpattanásnak, a délutáni - vártnál rosszabb - inflációs adatok ugyanis elrontották a hangulatot. Az Nvidia közben tovább esett a cég vezére, Jensen Huang körüli botrány miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×