A londoni székhelyű, nemzetközi emberjogi szervezet "Halálos ítéletek és kivégzések 2008-ben" címet viselő jelentéséből kiderül, hogy a végrehajtott halálos ítéletek 93 százaléka öt országra - Kína, Irán, Szaúd-Arábia, Pakisztán és az Egyesült Államok - jut. Egyedül Kínában 1718 elítéltet végeztek ki, ami 72 százalékos aránynak felel meg. Az AI mindazonáltal fenntartással kezeli ezt az adatot, ugyanis Kínában államtitokként kezelik a halálos ítéletek és a kivégzések számát is.

A világ államainak kétharmada iktatta ki eddig jogrendjéből a halálbüntetést, azt már csak 59 országban szabhatják ki. Ugyanakkor halálos ítéletet mindössze a világ 25 országában hajtottak végre tavaly, s összesen 8864 embert ítéltek halálra szerte a világban.

A földrészeket tekintve Ázsiában végezték ki a legtöbb elítéltet, összesen 11 országban (Afganisztán, Banglades, Észak-Korea, Indonézia, Japán, Kína, Malajzia, Mongólia, Pakisztán, Szingapúr és Vietnam). A Közel-Keleten és Észak-Afrikában 508 halálraítéltet végeztek ki, ebből csak Iránban legalább 346-ot.

Az Egyesült Államokban tavaly 37 halálos ítéletet hajtottak végre, ebből csak Texasban tizennyolcat. 1995 óta nem volt ilyen alacsony a kivégzések száma, ami az Amnesty International szerint azt jelenti, hogy egyre nyilvánvalóbb módon még az Egyesült Államokban is fokozatosan elfordulnak a halálbüntetéstől.

Irene Khan, az AI főigazgatója hangsúlyozta, hogy a halálos ítélet a kegyetlen, embertelen és megalázó büntetés legszélsőségesebb formája. "A XXI. században nincs helye lefejezéseknek, akasztásoknak, méreginjekciókkal vagy villamosszékkel végrehajtott halálos ítéleteknek, agyonlövéseknek és megkövezéseknek" - tette hozzá.

Az AI jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly gyakrabban alkalmazták a halálbüntetést kisebbségek, faji, etnikai vagy vallási közösségek tagjai ellen olyan országokban, mint Szaúd-Arábia, Egyesült Államok, Irán és Szudán. Továbbra is fennáll annak kockázata, hogy ártatlan embereket végeznek ki. Példaként említették az Egyesült Államokat, ahol tavaly négy halálraítéltről derült ki, hogy ártatlan, így szabadlábra kerültek.

Sok halálraítélt szenved a fogva tartás kemény feltételei miatt, pszichológiai nehézségekkel küzdenek. Jó példa erre Japán, ahol a halálraítélt csak a kivégzés napjának reggelén tudja meg, hogy mi vár rá. Nem vehet búcsút a családjától, a hozzátartozókat pedig csak azután értesítik, hogy megtörtént a kivégzés.