Infostart.hu
eur:
362.3
usd:
323
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Okozhat-e rákot a génmódosított élelmiszer?

Okozhat-e rákot, esetleg szivacsos agyvelőgyulladást a génmanipulált növények fogyasztása? Ismét erről folyik a vita Franciaországban, ahol az élelmiszer-egészségügyi intézet csaknem pontról pontra cáfolja annak a tudományos jelentésnek a megállapításait, amelyre hivatkozva elrendelték a genetikailag módosított kukorica termelését.

Ismét fellángolt a vita a Monsanto cég MON810-es, genetikailag módosított kukoricájáról Franciaországban, azt követően, hogy az élelmiszer-egészségügyi intézet jelentése szerint termesztése nem jelent veszélyt sem az emberre, sem a környezetre.

A felháborodott reakciók hatására Francois Fillon miniszterelnök bejelentette: továbbra sem engedélyezik a kukorica termesztését, ám szavaiból az is kiderült: amennyiben az Európai Bizottság mégis a moratórium feloldására kötelezné Franciaországot, úgy a kormány valószínűleg engedelmeskedne.

A január 23-án elkészült, de csak most nyilvánosságra hozott dokumentum mögött a francia környezetvédők a génmódosított termékeket előállító multik befolyását látják, amellyel szerintük a francia kormánynak akarnak nehézségeket okozni. A környezetvédelmi miniszternek ugyanis éppen hétfőn, február 16-án kell megvédenie Brüsszelben a génmódosított kukorica termesztésére és forgalmazására vonatkozó tavaly bevezetett francia tiltást, márciusban pedig a kérdésben az uniós miniszterek hoznak - minden tagország számára kötelező érvényű - döntést.

Az élelmiszer-egészségügyi intézet csaknem pontról pontra cáfolja annak a jelentésnek a megállapításait, amely Yvon Le Maho, az Országos Kutatóintézet egyik igazgatója vezetésével készült, és amelyre hivatkozva a francia moratóriumot elrendelték. Abban ugyanis a kutatók egyebek mellett arról írtak, hogy az eddiginél alaposabban meg kell vizsgálni a génmanipulált növények által termelt rovarölő mérgek környezetre gyakorolt hatásait, az ember esetében pedig azt, hogy fogyasztásuk okozhat-e rákot, esetleg szivacsos agyvelőgyulladást.

Le Maho professzor egy pénteken megjelent lapinterjúban hangsúlyozza: nem tartja magát a génmódosítás ellenfelének, sőt kezdetben kifejezetten támogatta ezt az újfajta technológiát, de tudományos kutatóként azt kell mondania, hogy a jelenlegi ismeretek alapján nem lehet azt állítani, hogy a génmódosított növények ártalmatlanok lennének az emberre vagy a környezetre. Ezért szerinte további vizsgálatokra van szükség, termelésüket és forgalmazásukat pedig addig is fel kell függeszteni.

Óva inti a kormány a biogazda

Lényegesen sarkosabban fogalmaz a közelgő európai parlamenti választásokon a zöldek színeiben induló José Bové, a világszerte ismert globalizáció-kritikus és biogazda. Szerinte mind a francia, mind az Európai Unió élelmiszerbiztonsági bizottsága az ipari óriások kezében van, ezért működésüket gyökeresen meg kell reformálni.

José Bové úgy véli, ha Franciaországban engedélyezik a most még tiltott növények termesztését, úgy a kormány - a várható fertőződések miatt - búcsút inthet annak a tervének, mellyel a biogazdálkodás részarányát 20 százalékra akarja feltornászni. "A társadalomnak választania kell egy génmódosított monokultúra és a változatos biogazdálkodás között" - mondta.

A francia sajtó külön kiemeli, hogy Franciaországon kívül jelenleg Ausztria, Görögország és Magyarország tiltja a kifogásolt kukoricát saját területén, de José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mind a négy államot a tiltás megszüntetésére szólította fel, ami tovább növelheti a franciák ellenszenvét az általuk amúgy is rendkívül bürokratikusnak tartott brüsszeli intézmény iránt.

José Bové mindenesetre úgy véli, kizárt, hogy a feloldásra az európai parlamenti választások előtt sor kerüljön, annál is kevésbé, mivel, mint mondta, a génmódosított termékeket jelenleg tiltó négy ország mellett további tizenkét uniós tagállam moratórium pártinak számít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×