A Királyi Külügyi Intézet - londoni székhelye után, általánosan használt nevén a Chatham House - átfogó jelentése szerint 2008 októberére, az ENSZ szakosított élelmezési és mezőgazdasági szervezete által használt index alapján 25 százalékkal csökkent az átlagos globális élelmiszer-árszint a júniusi csúcsról, és a 2007. augusztusi szintre állt vissza.

Mindazonáltal még ez a mérsékeltebb ár is heveny problémákat okoz az alacsony jövedelmű importőr országoknak: a korábbi áremelkedés 100 millióval növelte a kiugrás előtti 850 millióról az alultápláltságtól szenvedők számát - idéz a ház egy világbanki becslést.

Ráadásul az élelmiszerárak közép- és hosszú távon már ismét emelkedni fognak, több sarkalatos okból is. A Chatham House elemzése ezek között kiemelten említi az éghajlatváltozást, amely - a hőmérséklet emelkedése révén - az északabbra fekvő térségekben növelheti ugyan a terméshozamokat, a melegebb déli övezetekben viszont azonnali negatív hatást gyakorol a termésre.

Alapvető élelmiszerár-mozgató tényező a londoni kutatóműhely szerint az energiabiztonság is. A Chatham House szakértői azt jósolják, hogy a nyersolajárak csökkenése is átmeneti: a kitermelési beruházások elmaradása és a jelenlegi lelőhelyek hozamának gyorsuló csökkenése szerintük azt valószínűsíti, hogy az olajárszint ismét meredek emelkedésnek indul a jelenlegi világgazdasági válság múltával, magával húzva az élelmiszerárakat.

A vízhiány már most súlyos probléma: jelenleg félmilliárd ember él krónikus vízhiánytól sújtott térségekben, 2050-re azonban négymilliárd fölé növekszik a számuk, nemcsak a klímaváltozás miatt, hanem a folyókból, tavakból és a talajvíz-készletekből történő vízkivétel fenntarthatatlan üteme miatt is, áll a Chatham House elemzésében.

A ház kiemeli, hogy a mezőgazdaság használja fel a világon elfogyasztott édesvízmennyiség 70 százalékát.

Mindemellett az élelmiszerkereslet is növekedni fog: a Chatham House becslése szerint 2050-ben 9,2 milliárd embert kell majd ellátni. A vagyongyarapodás nyomán egyre többen térnek át a húsban és tejtermékekben gazdag "nyugati" étrendre, ami növeli a takarmánynövények iránti igényt is.

Az elemzés adatai szerint 2030-ig 50 százalékkal növekszik a globális élelmiszerkereslet, ezen belül a hús iránti igény 85 százalékkal emelkedik.

A Chatham House szerint ebben a helyzetben valós a kockázata egy jövőbeni élelmiszerellátási válságnak; a ház a jelenlegi hitelválság bevett angol szóhasználatának - credit crunch - analógiájára a "food crunch" kifejezést használja az elemzésben.

A londoni elemzők szerint ennek elkerülésére a XXI. században ismét egy ugyanolyan léptékű "zöld forradalomra" van szükség, amellyel a múlt században "elképesztő mértékben" sikerült emelni a hozamokat a világ mezőgazdaságában.