A britek a világ legadakozóbb nemzetei közé tartoznak, még akkor is megnyílik az erszényük katasztrófák idején, ha a nemzet éppen anyagi gondokkal küzd. A Gázai övezetet ért háborús pusztítás láttán - amiről a BBC rádió és televízió napról napra minden annak véres részletével együtt beszámolt - Londonban segélybizottság alakult, amely adománygyűjtésbe kezdett.

A bizottság - amely a gázai újjáépítés és a sebesültek ápolásának költségeihez járulna hozzá -
jótékonysági felhívásának közlésére a BBC-t is felkérte, hiszen például a cunami idején e médium közreműködése révén gyűlt össze igen jelentős összeg. A BBC vezetősége ezúttal azonban úgy döntött, hogy meg kell őriznie féltett pártatlanságát, amit veszélyeztetne, ha a gázaiak segélyezésére szólítana fel.

A bombázásokról és harcokról a médium mindvégig kiegyensúlyozottan tudósított, a szembenállás hátteréről is egyenlő arányban szólaltatta meg a két fél képviselőit, és bő teret adott a semleges szakértő kommentátoroknak.

Nyomás alatt

A brit alsóház mintegy hatvan tagja - mindhárom nagy pártból találunk aláírókat közöttük - kész támogatni egy olyan parlamenti indítványt, amely elfogadása esetén felszólítaná a BBC-t a jótékonysági gyűjtés meghirdetésére. De a BBC vezérigazgatója hétfő délelőtt újból leszögezte, hogy nem kelthetik azt a benyomást, mintha az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban az egyik vagy másik fél felé húznának. Hétfőn a Sky News is közölte, hogy adásaiban, hasonló okból, nem közli a segélyfelszólítást.

A dilemma kétségtelenül meglehetősen bonyolult: a BBC híradásaiban adott teret a bírálóinak, miniszterek, vasárnap pedig a yorki anglikán érsek fejtette ki, hogy háborús katasztrófáról van szó, házak dőltek össze, százak haltak meg, gyerekek is vannak a sebesültek között, és akadozik az élelmiszerellátás - segélyre van szükség. A BBC 11 ezer nézője és hallgatója telefonált illetve e-mailezett be, hogy ellenzi a segélyfelhívás közlésének elutasítását.

Hétfő délelőtti nyilatkozatában Mark Thompson vezérigazgató határozottan visszautasította azt az állítást, hogy Izrael-barát erők bármilyen befolyást gyakoroltak volna a BBC döntésére. A BBC 2006-ban sem közölt egy hasonló felhívást, amikor a libanoni harcok után a Hezbollah károsultjait segélyezte egy alapítvány.

A nemzetközi ügyek államminisztere Douglas Alexander arra kérte a BBC-t, fontolja meg újra elutasító döntését, de a kulturális államminiszter, Andy Burnham úgy nyilatkozott, hogy a BBC-nek jogában áll önálló döntést hozni az ügyben.