Infostart.hu
eur:
362.46
usd:
316.16
bux:
145184.78
2026. július 30. csütörtök Judit, Xénia

Épületek állati csontokból

Egy középkori cserépégető kemence véletlen felfedezése nyomán tudósok kiderítették, hogy a mór építészek porított állati csontokat alkalmaztak az erődítmények falainak megóvására a dél-spanyolországi Alhambra palota térségében.

A felfedezés az első bizonyíték arra, hogy porított csontokat használtak a mór épületeken a védőréteghez, az úgynevezett patinához - mondta az AP-nek Carolina Cardell, a Granadai Egyetem geológusa, aki a lelőhelyen egy éve megkezdett ásatásokon dolgozik. "Ez a módszer ismert volt a görög, a római és a kelta építményeken, de ezúttal először fordult elő, hogy egy mór épületen találtak rá".

A régésznő az Analytical Chemistry című tudományos folyóiratban számolt be a felfedezésről. A régészek az Alhambra palota közelében egy négyméteres fal feltárásán dolgoztak, amikor egy csontokat és hamut tartalmazó halom mellett rábukkantak a kemence maradványaira. A fal valamikor 1333 és 1354 között épült I. Juszuf mór kalifa uralma idején, aki az Alhambra palotaegyüttesének egyik legfontosabb részét is megépíttette.

Az Alhambra a mór építészet egyik leghíresebb alkotása Granada közelében, ahonnan a mór kalifák 800 éven át uralkodtak Spanyolország legnagyobb része fölött - mindaddig, amíg Ferdinánd király és Izabella királynő 1492-ben ki nem utasította őket. A palota ma az UNESCO világörökségi listáján szereplő nevezetes turisztikai látványosság.

A régészek feltételezték, hogy a kemence kapcsolatban áll a falak borításával, ezért felkérték Carolina Cardellt, a Granadai Egyetem ásványtani tanszékének tanárát és társait egy alaposabb vizsgálat elvégzésére. A kutatócsoport hamarosan kiderítette, hogy a mintegy 2 négyzetméteres kemence 1000 Celsius fok körüli hőmérsékleten működött, ami jóval magasabb, mint a fűtésre használt kemencéké, így világos volt, hogy más célra szolgált.

A mór építmények tégláiban kimutatták egy apatithidroxid nevű ásvány maradványait, ez az anyag a csontok fő alkotóeleme. Ezeket a csontokat a porításhoz igen magas hőmérsékletre kellett felhevíteni. A tudósok ezután kifinomult észlelési módszerekkel ugyanezt az anyagot észlelték a kemence falain is.

Carolina Cardell szerint a csontpor minden más anyagnál jobban megerősítette a falak borítását. A jobbára disznócsontokból nyert port a térség más mór építményeihez is felhasználhatták - vélekedik a kutató -, de nincs bizonyíték arra, hogy magában az Alhambrában is alkalmazták volna.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: rendkívüli helyzet van a paksi atomerőműnél, és akár fogyasztói korlátozások is jöhetnek

Aszódi Attila: rendkívüli helyzet van a paksi atomerőműnél, és akár fogyasztói korlátozások is jöhetnek

Soha nem volt még olyan helyzet az atomerőmű 40 éves történetében, mint most – mutatott rá az InfoRádióban Aszódi Attila egyetemi tanár, a Budapesti Műegyetem Természettudományi Karának dékánja, atomenergetikai szakértő. Kiemelte: az egész villamosenergia-rendszer szempontjából nehéz napok elé nézünk, az ipari szereplőkön kívül másokat is elérhet az áramkorlátozás. Két fontos kihívást lát, mindkettő érintheti a lakosságot.
inforadio
ARÉNA
2026.07.30. csütörtök, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×