Vasárnap és hétfőn a magyarok is megismerkedhettek a rendszám-alapú korlátozások áldásaival. A szmogriadó miatt életbe lépett az a szabály, miszerint egyik nap csak páros, másik nap csak páratlan rendszámmal rendelkező autók közlekedhetnek. Az inforadio.hu annak nézett utána, hogy a világban milyen hagyománya van ennek a korlátozásnak.

Mexikóváros, Sao Paolo, Bogota, Santiago, Athén, Brüsszel, Róma - csak néhány azon városok közül, ahol létezik a páros-páratlan szabály. Európában, de Dél-Amerika és Ázsia metropoliszaiban is régóta bevett korlátozási forma ez.

Legutóbb Pekingben vezették be, így igyekeztek megtisztítani a levegőt az olimpia előtt. Július 20-tól kezdve páros napokon a páros számra végződő, páratlan napokon pedig a páratlan számra végződő rendszámmal rendelkező személyautók közlekedhettek. Így 3,3 millió autót vontak ki ideiglenesen a forgalomból.

Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport jogásza az inforadio.hu-nak elmondta: kétféle megközelítés szerint alkalmazzák ezt és a hasonló szabályozásokat. Nálunk szmogriadó esetén, Nyugaton viszont inkább megelőző jelleggel. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen vannak napok, amikor így korlátozzák a forgalmat, így a polgárok már hozzászoktak. De sok helyen autómentes napokat is tartanak, és az is előfordul, hogy csak bizonyos területekre tilos a behajtás - tett hozzá Bendik Gábor.

Rómában egy évvel ezelőtt, 2008. január 10-től március 27-ig, keddenként és vasárnaponként alkalmazták a rendszámtáblás korlátozást az úgynevezett "zöldövezetben". Ott - ahogy sokfelé a világban - a metánnal, árammal, euro 4 benzinnel és részecskeszűrős dízellel futó járművekre nem vonatkozott a megkötés. A szabály megszegőit 70 euróra büntették.

Számos helyen azonban más korlátozásokkal együtt alkalmazzák a rendszámtáblás módszert. Brüsszelben január elseje óta van érvényben az a szabályozás, miszerint az egyes fokozatú szmogriadónál sebességkorlátozás, a kettesnél rendszámtábla-korlátozás lép életbe. A 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek viszont rendszámtól függetlenül tilos a csúcsidőben közlekedniük, a tömegközlekedés pedig ingyenes - ahogy egyébként a legtöbb helyen a korlátozások idején.

Bendik Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sebességkorlátozás azt jelenti, tilos 30 kilométer/óránál többel hajtani - ez pedig olyan alacsony sebesség, hogy sokak egyszerűen otthon hagyják járművüket. Azaz ez is az autóhasználatot csökkenti. Ráadásul könnyen be lehet tartatni - aki gyorsabban hajt, azt egyszerűen a megengedett maximális sebesség túllépése miatt bírságolják meg.

Bendik Gábor elmondta, Nyugat-Európában olyan jól működik a megelőző stratégia, hogy nagyon ritkán kell elrendelni rendkívüli szmogriadót. A rendszám-alapú korlátozás sokszor a dugók megelőzésére is szolgál, például Dél-Amerikában. Bendik Gábor rámutatott: ez sem független a szmoghelyzettől, hiszen a dugók szoros összefüggésben vannak a légszennyezettséggel, mivel helyben járnak az autók motorjai.

Dél-Amerika: ahol sikerült, és ahol nem

Azt hihetnénk, Dél-Amerika tízmilliós metropoliszaiban rosszabb a helyzet, mint Budapesten - pedig nem feltétlenül. A hétmilliós Bogotában, Kolumbia két hegylánc közt fekvő fővárosában például sokáig olyan rossz volt a levegő, hogy szinte élhetetlenné tette a várost, így a település gazdasága is veszélybe került, hiszen az emberek nem mentek ki azt utcára, nem ültek be egy kávéházba - vázolta a Levegő Munkacsoport jogásza.

Kifejtette: a város vezetése japán szakemberekkel kidolgozott egy hároméves programot, amelyet végre is hajtottak, így Bogota ma jobb levegőjű város, mint Budapest, és a közlekedése sem rossz. S hogy mi volt ebben a programban? Kiépítettek egy gyorsbusz-hálózatot, a TransMileniót, zöldövezeti "folyosót" alakítottak ki a város közepén, a közutak szélességét pedig csökkentették, ahelyett, hogy növelték volna, így nem érte meg az autót választani a busz helyett, és a dugók szinte eltűntek a városból. A rendszám-alapú korlátozás azért még érvényben van Bogotában is.

Kevésbé volt sikeres a program a nyolcmilliós Mexikóvárosban, ahol az 1989-es Hay No Circula program keretében vezették be a rendszámalapú korlátozást, de csak munkanapokon reggel öt és este tíz között, így hétvégenként és az esti órákban állandósultak a dugók és a szmog - írja tanulmányában Lucas W. Davis, a michigani egyetem professzora. A program sikertelenségének azonban az volt a fő oka, hogy a legtöbben vettek egy még egy autót, s azt az ellenkező rendszámmal szerelték fel, ráadásul nőtt a taxik forgalma is (általában a rendszámrendelet nem vonatkozik a taxikra, mint a közösségi közlekedés egyik formájára, a magyar szabályozás csak véletlenül felejtette ki a kivételek közül - hívta fel a figyelmet Bendik Gábor).

A szmog olyan, mint a hó?

Bendik Gábor szerint a szmogriadó olyan, mint a rendkívüli hóhelyzet, csak nem annyira látványos. Jó lenne, ha úgy tekintenénk a közlekedésre szmogriadó esetén, mintha két méteres hó volna a városban, hiszen akkor képtelenség autózni.

A tájékoztatással kapcsolatban a jogász szerencsétlennek tartja, hogy Budapesten délelőtt 11-kor rendelték el a szmogriadót. Előző este kellett volna tájékoztatni alakosságot, hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni a rendkívüli helyzetre.

A Levegő Munkacsoport vitatja azt is, hogy nincs jogalap a szabályokat megszegő autósok büntetésére. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet szerint az önkormányzat jegyzője köteles megbírságolni azt, aki megszegi a szmogriadó-rendelet előírásait. Tehát ha a rendőrség azt észleli, hogy valaki megszegi a szmogriadó-rendelet előírásait, akkor erről köteles lenne értesíteni az önkormányzat jegyzőjét, aki kiszabhatná a bírságot.