Sólyom László Mádéfalván hangsúlyozta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, mégis más gondjai vannak a székelyföldi, a kárpátaljai, a bácskai vagy a bánáti magyaroknak. Az államfő úgy fogalmazott: kevés nép van a világban, amely ennyire szétszórtan él a világban, és mégis egy a nyelve.

Hozzátette: Magyarországon is belátják, hogy Erdély nem egy néprajzi múzeum, egy skanzen, itt van egy élő hatalmas nemzetrész.

A köztársasági elnök koszorút helyezett el a mádéfalvi veszedelem áldozatainak emlékművénél. 1764-ben, Mária Terézia uralkodása alatt a székely ezredek felszámolása elleni tiltakozás miatt mészárolt le mintegy 400 embert - köztük gyermekeket és nőket - a katonaság.

A székely nép mindig szabadságszerető volt, a székelyek soha nem voltak szolgák, szabadságukat vérük árán is megvédték. A román állam tekintse értéknek, hogy területén egy magyar világ létezik, ne akarja azt fellazítani - hangsúlyozta az elnök.

Sólyom László csütörtökön érkezett hatnapos látogatásra Erdélybe; első programjaként - Traian Basescu román elnökkel közösen - részt vett a csíkszeredai '56-os megemlékezésen. Tárgyalást folytatott az erdélyi magyar pártok és civil szervezetek képviselőivel is.

Személyes felelősség

Sólyom László korábban a Gyergyói-medencébe és a Gyimesek völgyébe látogatott. Gyimesközéplokon a köztársasági elnök a moldvai csángók képviselőivel találkozott.

"Remélem, sikerül közvetítenem e látogatással valamennyi székelynek és erdélyi magyarnak, hogy a történtek ellenére egyek vagyunk" - ezekkel a szavakkal emelte poharát Sólyom László Gyergyószentmiklóson, amikor a térség polgármestereivel vacsorázott.

A köztársasági elnök a székelyföldi kisvárosban töltött éjszaka után a gyergyószentmiklósi örmények örökségével ismerkedett. A gyergyószárhegyi Lázár kastély volt útja következő állomása. A reneszánsz kastély meglátogatása után elmondta: ezután már személyesen is felelősséget érez az épület sorsa iránt. Azt is hozzátette, elnöki mandátuma lejártával az unokáival szeretne ismét eljönni Székelyföldre.

Programja egyébkén nemcsak a székelyföldi állapotok megismerését szolgálja, Sólyom László a moldvai csángók helyzetével is ismerkedik. Gyimesközéplokon ugyanis a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vezetőivel szerveztek találkozót neki, de a programban a csángó gyermekek magyar szellemű tanításának az egyik vezető intézménye, a gyimesközéploki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium meglátogatása is szerepel.