José Manuel Durao Barroso péntek esti brüsszeli sajtótájékoztatóján az ír népszavazás eredményének ismeretében elmondta: elsősorban Brian Cowen ír kormányfő terveit kívánják meghallgatni az Európai Bizottság június 19-20-i ülésen. Jelezte, hogy már beszélt Cowennal ez ügyben és megállapították, hogy a szerződés nem halott.

Az elutasítással Írország nem oldotta meg azokat a problémákat, amelyeknek orvoslása a szerződés feladata volt - hangoztatta a bizottsági elnök, aki azonban úgy vélte: a szerződés elutasítása nem jelenti azt, hogy Írország az unióra szavazott nemmel. Meggyőződését fejezte ki, hogy az ország teljes értékű és aktív részese marad az EU-nak. (A szerződés elutasítása utáni egyik opció, hogy Írország kimarad az uniós együttműködés egy részéből.)

Barroso felszólította az EU-tagállamokat, hogy folytassák a szerződés ratifikálását. Tizennyolc tagállam már megtette ezt, közülük Magyarország elsőként.

Azt is hangoztatta, hogy az unió munkájában az ír eredmény nem hozhat törést. Folytatni kell a munkát, és eredményeket elérni a lakosság helyzetét javító területeken, mint a munkahelyteremtés, a szociális modell, az energiabiztonság, az infláció elleni harc - emelte ki, de nem titkolta csalódottságát sem.

Nyilatkozatot adott ki Charlie McCreevy, Írország európai biztosa is, aki szerint rossz értelmezés lenne úgy venni, hogy Írország elfelejtette mindazokat az előnyöket, amelyek az EU-tagságból származtak. Nem az unióra mondtak nemet, a szavazás számtalan egyéb témáról szólt - vélte.Az Európai Unió soros elnöke, Szlovénia mélységesen sajnálja az eredményt, de tiszteletben tartja akaratukat - jelentette ki pénteken Janez Jansa szlovén miniszterelnök. Úgy vélte, hogy az elutasítás nem késlelteti az unió bővítését, nem lesz hatással a bővítés eljárásrendjére azoknál az országoknál, amelyekkel csatlakozási tárgyalások folynak. (Horvátország és Törökország tárgyal jelenleg az uniós tagságról.)

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közös nyilatkozatot adott ki, felszólítva benne az EU-partnereket, hogy folytassák a lisszaboni szerződés ratifikálásának folyamatát. A Párizsban és Berlinben egyidejűleg közzétett nyilatkozat szerint Németország és Franciaország "a legnagyobb tisztelettel veszi tudomásul az ír állampolgárok döntését, de kifejezi miatta sajnálkozását". Berlinnek és Párizsnak ugyanis meggyőződése, hogy a lisszaboni szerződésben foglalt újítások szükségesek az EU demokratikusabbá és működőképesebbé tételéhez - olvasható a közös nyilatkozatban.

Nagyon nehéz helyzet áll elő, ha Írország nemet mond a lisszaboni szerződésre - mondta Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter az ír népszavazás kimeneteléről érkezett első jelentések alapján, még a hivatalos végeredmény ismertté válása előtt. A NATO védelmi miniszteri értekezletén részt vevő miniszter hangsúlyozta Brüsszelben, hogy nem volt még módja konzultálni magyar kormánytagokkal, de ő maga úgy látja, hogy az EU tagállamai elméletileg két irányban kereshetik a közös megoldást.

Klaus örül

Az olasz és a spanyol külügyminiszter elismerte, hogy nehéz helyzetbe hozta az Európai Uniót az írországi elutasítás, de mindketten úgy vélik, hogy nem torpanhat meg az európai integráció. Franco Frattini olasz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az ír referendum "súlyos csapás az európai építményre, hiszen nem teszi lehetővé, hogy megszülessenek a szükséges döntések a közbiztonság, a bevándorlás, az energiapolitika vagy a környezetvédelem terén". Ettől függetlenül nem kell megtorpannia az európai integrációnak - fűzte hozzá.

Miguel Moratinos spanyol külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy "nem jó hír" a szerződés elutasítása, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy azért "Európa nem torpan meg", majd találnak valamilyen megoldást.

A lisszaboni szerződés elutasítása az írországi népszavazáson bonyodalmat jelent ugyan az Európai Unió számára, de a szervezet normális működését nem befolyásolja, mert az "stabil szerződéses alapokon nyugszik" - vélekedett pénteken a cseh miniszterelnök. Mirek Topolánek aláhúzta, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztségének január elseji átvételére készülő Csehország "a felkészülés kezdete óta mindkét lehetséges változattal számolt".

 Václav Klaus cseh államfő kimondottan üdvözölte az írországi népszavazás eredményét, amely szerinte "a szabadság és az ész győzelme az elit mesterséges projektjei és az európai bürokrácia felett".