"Ha az események ellenőrizhetetlenné válnak, akkor nincs más lehetőségem, mint a lemondás" - jelentette be a tibetiek szellemi vezetője keddi sajtóértekezletén az észak-indiai Dharamszalában.

A kínai uralom elleni tüntetések március 10-én, az 1959-es elbukott felkelés évfordulóján kezdődtek meg szerzetesek vezetésével. A tiltakozások különösen a hétvégén váltak erőszakossá Tibetben, ahol a száműzetésben élő kormány szerint 99-en vesztették életüket.

Bár az erőszakot elsősorban a tiltakozóknak kellettt elszenvedniük, arról is érkeztek jelentések, hogy a tüntetők is megtámadtak és felgyújtottak boltokat és autókat.

A dalai láma lemondással fenyegető szavait később egyik főtanácsadója pontosította. "Ha a tibetiek az erőszak útját választják, akkor a dalai láma kénytelen lemondani, mert ő az erőszakmentesség híve" - hangsúlyozta Tenzin Takhla.

Azt is hozzátette azonban, hogy a lemondás a száműzetésben működő kormány és az állam éléről értendő. "A a dalai láma, és mindig az is marad" - hangsúlyozta Tenzin Takhla.

Korábban Ven Csia-pao kínai kormányfő azzal vádolta a dalai lámát, hogy ő hangolja össze a halálos kimenetelű lázongásokat, és hívei a nyári pekingi olimpia "szabotálására uszítanak".

A tibeti vezető azonban egy német lapnak nyilatkozva maga utasította el a játékok esetleges nemzetközi bojkottját.

A dalai láma az interjúban hangsúlyozta: Tibet lakossága a kínai kormánnyal és nem a kínai néppel áll konfliktusban. S épp ezért a kínai népet nem szabad megfosztani az olimpia élvezetétől, a játékok bojkottja nem jelent megoldást a fennálló konfliktusra.