Németországban körözést csak súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, vagy börtönből szökött rab ellen lehet indítani. Ennek célja a keresett személy előállítása, őrizetbe vétele.
Körözést azonban lehet indítani a keresett személyek tartózkodási helyének felderítésére is - ezt leginkább azért szokták elrendelni, hogy megkönnyítsék a bírósági tanúk berendelését, ha azok címe ismeretlen.
De menhelyekről eltűnt gyerekek vagy ideggyógyintézetből kiszökött betegek, sőt időskori elbutulásban szenvedők megtalálására is körözést szoktak elrendelni, amelyben a rádió is fontos szerepet játszik Németországban, mert az adás végén a lakosság közreműködését kérve személyi leírást közölnek a keresett polgárokról.
A tévé bűnügyi műsoraiban is gyakran láthatók országos körözés alatt álló személyekről készült fényképek, vagy fantomrajzok. Kézre kerítésükben óriási jelentősége van az internetnek, amelyet a rendőrség rendszeresen felhasznál a gyanús személyekről készült felvételek közzétételére.
Bevonják a külföldi hatóságokat is
A schengeni szerződés fokozatos kiterjesztése következtében ugyan megszűnt az átmenő forgalom ellenőrzése Németország határain, de a határsávban szolgálatot teljesítő mozgó rendőregységeket minden esetben ellátják azon személyek felismerését szolgáló adatokkal, akik ellen országos körözést adtak ki.
Az ilyen akciókba általában bevonják a szomszédos országok hatóságait is, így például két évvel ezelőtt egy passaui diáklány nagy feltűnést keltő meggyilkolása után a spanyol rendőrség a Németországból kapott felvételek alapján tudta elfogni a két tettest.
Nem egy esetben jutalmat is kitűznek egy-egy körözött személy kézre kerítéséért, annak idején például a Vörös Hadsereg Frakció tagjainak nyomára vezetőket több ezer márka illette volna meg. A hatósági statisztika szerint a körözések nagy része eredményes.
Hanganyag: Vincze András