Infostart.hu
eur:
355.17
usd:
301.6
bux:
134183.46
2026. május 8. péntek Mihály

Szlovákia és Görögország nincs oda Koszovó függetlenségéért

A NATO a függetlenség egyoldalú kikiáltása után is a jelenlegi szinten tartja majd Koszovóba vezényelt erőit - erről állapodtak meg a szövetség Brüsszelben tanácskozó külügyminiszterei. A tagállamoknak ugyanakkor eltér a véleményük arról, hogyan is reagáljanak majd, amikor az albán többség kinyilvánítja a tartomány Szerbiától való függetlenségét.

Hét NATO-tagállam különösen aggódik amiatt, hogy a koszovói albán vezetés jelezte: egyoldalúan kikiáltja a papíron még Szerbiához tartozó, de 1999 óta az ENSZ által igazgatott tartomány függetlenségét. Ezek közé tartozik Szlovákia, Görögország és Spanyolország is - és magatartásukat az motiválja, hogy szerintük a lépés bátorítaná a szeparatizmust Európa más térségeiben is.

Mások elfogadják, hogy a koszovói függetlenség gyakorlatilag már kész tény, miután zsákutcába jutottak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások. Egy korábbi feltételezés szerint Magyarország sem emel kifogást a függetlenségi deklaráció előtt, de - a vajdasági magyar kisebbség helyzete miatt - nem az elsők között fogja elismerni az új államot.

Megosztott NATO

Karel De Gucht belga külügyminiszter elismerte, hogy vita van a szövetségen belül és, hogy a NATO államok csak abban értenek egyet, hogy nem csökkentik a Koszovóban állomásozó szövetséges csapatok létszámát.

"Mindenki konszenzusról beszél, de a nagy kérdés az, hogyan jön létre a konszenzus és miről szól majd?" - tette fel a költői kérdést a diplomata.

Az EU csak néhány hónap múlva akar független Koszovót

Közben az Európai Unió azt szeretné, ha Koszovó vele egyetértésben, egy kialkudott menetrendnek megfelelően kiáltaná ki a függetlenséget. A dátum február vége lenne - azért is, hogy a koszovóiak ne befolyásolják a szerb elnökválasztást és ne segítsék elő egy nacionalista jelölt győzelmét.

Azt is szeretnék, hogy Pristina fogadja el az úgynevezett Ahttisaari-terv gondolatait és erősítse meg alkotmányában a szerb kisebbségnek és a koszovói, szerb műemlékeknek, templomoknak és kolostoroknak garantált védelmet.

A NATO külügyminiszerek pénteki programjában szerepelt egy találkozó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, aki a Nyugatot vádolta azzal, hogy nem sikerült tárgyalásos megoldást találni Koszovó státuszára. A megbeszélések azonban négy hónapja nem mozdultak el a holtpontról, és miközben az albánok mindenképpen függetlenséget akarnak, Moszkva a Koszovóhoz ragaszkodó Szerbiát támogatta. A tartomány jövőjéről folyó tárgyalásokra adott ENSZ-határidő hétfőn jár le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Az iráni háború, és az amiatti kerozinhiány egyelőre nincs hatással a nyári charterjáratokra, az utazási irodák gond nélkül tudják foglalni és indítani őket – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit ugyanakkor beszélt az utólagos áremelések lehetőségeiről és feltételeiről is.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×