Politikai bombaként robbant két nappal ezelőtt az amerikai hírszerzési ügynökségek egyeztetett véleménye arról, hogy Irán nem folyat katonai atomprogramot. Az iráni elnök a szokatlan helyről jött megerősítést kihasználva országa győzelméről beszélt, és közölte: senki sem akadályozhatja meg Teheránt az urándúsításban.

Bush továbbra sem akar az irániak keblére borulni

George Bush amerikai elnök a hírszerzési jelentés ellenére azt mondta: Iránnak még mindig nyilatkoznia kell kapacitásairól és szándékairól.

Bush közölte: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és még Oroszország is tudja, hogy az iráni nukleáris ügy "probléma".

Irán veszélyes volt, most is az, és a jövőben is az lesz, ha atomfegyver-technológiához jut - mondta Bush.

Van aki puhának tartja az elnököt és odacsapna Iránnak

Az Iránnal való keményebb fellépést sürgetők előszeretettel emlegetik fel, hogy Tehrán megpróbálta eltitkolni a külvilág elől atomprogramját, és azt is, hogy a perzsa nyelvben külön kifejezés létezik a külföldiek félrevezetésére.

John Bolton, a keménybeszédű volt amerikai ENSZ-nagykövet, egykor Bush elnök protezsáltja, most a héják oldaláról bírálta az elnököt.

A France24 hírcsatornának adott interjújában arról beszélt, hogy továbbra is napirenden kelll tartani az Irán elleni katonai csapás lehetőségét. Bolton szerint nem szárazföldi invázióban, hanem célzott légicsapásokban kell gondolkodni.

Bush egyelőre keményebb ENSZ-szankciókkal fenyegeti Iránt, és ebben David Milliband brit külügyminiszter is az oldalára állt. Oroszország és Kína azonban azt mondta: az új amerikai hírszerzési anyag miatt kevésbé sürgető a szankciók bevezetése.

Feljegyzések és lehallgatások nyomán derült ki, hogyan áll az atomprogram

Közben a New York Times amerikai hírszerzési és kormányforrásokra hivatkozva azt írta: az amerikai kémügynökségek azután változtatták meg álláspontjukat Iránról, hogy feljegyzéseket szereztek iráni illetékesek beszélgetéséről.

Ezek szerint a fegyverzetfejlesztési programban résztvevő magasrangú iráni tisztek dühösen panaszkodtak, mert vezetőik 2003-ban leállíttatták az iráni atomtöltet létrehozására folytatott kutatásokat.

A feljegyések tartalmát később iráni illetékesek lehallgatása után megerősítették, és arra a meggyőződésre jutottak, hogy nem dezinformációs kampányról van szó.

Az Egyesült Államok ilyen látványos módon még nem változtatta meg hírszerzési adatok alapján kialakított véleményét - írta a New York Times.