Infostart.hu
eur:
363.85
usd:
324.46
bux:
145796.63
2026. november 5. csütörtök Imre

Nem vacakolnak a rendőrök: letartóztatás helyett lőnek

Az elmúlt hónapokban több száz rablót lőtt agyon a nigériai rendőrség. Emberi jogi csoportok bírálták a rendfenntartó erőket, amiért a letartóztatás helyett inkább végeznek a gyanúsítottakkal. A fellépést sokan annak tulajdonítják, hogy éppen száz napja vette át a rendőrség irányítását egy új, keménykezűnek tartott tiszt.

Nigériában, ahol hatalmas vagyoni különbségek vannak egyes régiók és közösségek között, valószínűleg nem könnyű rendőrnek lenni. Mike Okiro, száz napja hivatalba lépett ügyvezető rendőrfőnök azonban most közvetve elismerte, hogy van, amikor a rendőröktől kell tartani.

Okiro bemutatta a médiának azt a kis alakulatot, amely szerinte keményen fellépett az ország észak-keleti területén tapasztalható bűnözéssel szemben.

Eredményként sorolta fel például, hogy 1600, fegyveres rablással gyanúsított elkövetőt fogtak el, de egyúttal azt is elismerte, hogy 785 embert lelőttek.

Jogvédők: a "fegyveres rabló" néha ártatlan áldozat

Emberi jogi csoportok, így az Amnesty International és a Human Rights Watch, valamint ENSZ-szakértők azzal vádolják a nigériai rendőrséget, hogy "a fegyveres rabló" meghatározást gyakran alkalmazzák olyan ártatlan emberekre is, akik nem hajlandók engedelmeskedni nekik.

A Reuters hírügynökség megjegyzi, hogy a mostani adatok egybevágnak a 2003-as számokkal, amikor a rendőrség 3100 feltételezett rablót ölt meg egy év alatt.

A rablás létező, és komoly probléma

Nigériában, Afrika legnépesebb országában rendszeresek a rablások. A fegyveresek előszeretettel támadnak családi házakra és a forgalmi dugóban veszteglő autókra. Gyakran eltorlaszolják az utakat és így fosztják ki áldozataikat.

Az ENSZ a diktatúrában felszedett önkénnyel vádolja a rendőröket

Az ENSZ-nek a jogtalan fegyverhasználattal foglalkozó különmegbízottja azonban még két éve arra utalt, hogy a nigériai rendőrök gyakran nyitnak olyankor is tüzet, amikor nem kéne.

Ezt a szokást még a diktatúra éveiben sajátították el, de a demokrácia 1999-ban történt helyrállítása után sem tudtak megszabadulni tőle - tette hozzá.

Egy másik ENSZ illetékes szerint a rendőrök rendszeresen kínozzák az őrizeteseket, akár úgy is, hogy lábon lövik őket, és nem kezelik a sebeket.

Először bemutatták őket a médiának, majd a hullaházban tűntek fel

Az Amnesty 2006-ban azzal vádolt meg egy rendőrt, hogy önkényesen kivégzett 12 embert, köztük egy 13 éves fiút. A rablással gyanúsított rabokat bemutatták az újságíróknak, másnap azonban egy helyi hullaház előtt fedezték fel a holttesteiket.

Az Amnesty más olyan esetekről is beszámolt, amikor a rendőrök azt állították, hogy tűzharcban öltek meg állítólagos rablókat, amikor egyszerűen csak lelőtték a gyanúsítottakat.

Címlapról ajánljuk
Péterfalvi Attila: kártérítés járhat Lezsák Sándornak

Péterfalvi Attila: kártérítés járhat Lezsák Sándornak

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az csak a minimum, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivizsgálja az ügyet, amelynek nyomán Lezsák Sándor neve tévesen szerepelt a most nyilvánosságra hozott ügynöknévsorban, de további jogkövetkezményei is lehetnek a hibának.

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×