Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Elnökválasztás és népszavazás egy napon Grúziában

Mihail Szaakasvili grúz elnök bejelentette: előrehozott választásokat tartanak az országban. Az elnök egy nappal korábban puccskísérletre hivatkozva rendkívüli állapotot hirdetett. Az intézkedés után csütörtökön látszólag nyugalom volt Grúziában.

Január 5-ére hozatta előre Mihail Szaakasvili grúz elnök a 2008 őszén esedékes elnökválasztást. Döntése értelmében a parlamenti választások időpontjáról szintén aznap, egy népszavazás dönt majd. Mindezt az államfő az állami televízióban jelentette be.

Szerdán puccskísérletre hivatkozva rendkívüli állapotot hirdetett Grúziában Mihail Szaakasvili. Ennek értelmében 15 napra betiltották a tüntetéseket és csak az állami televízió sugározhat adást.

Összecsapás a tüntetőkkel

Az ellenzéki tüntetések még múlt hét pénteken kezdődtek Tbilisziben, a köztársaság fővárosában. A megmozdulások résztvevői Mihail Szaakasvili elnök távozását és előrehozott választásokat követeltek. Előzőleg ugyanis az államfő az alkotmányban rögzített tavaszi időpontról őszre halasztotta a parlamenti választásokat. A rendőrség többször is összecsapott az ellenzéki tüntetőkkel a város utcáin, több százan sérültek meg mind a tüntetők, mind a rendőrök oldalán.

Gereben Ágnes külpolitikai elemző szerint Szaakasvili elnöknek igaza van abban, hogy a grúz helyzet jelenleg nem alkalmas a választások megtartására. "Grúzia olyan politikai botrányok közepette van, mint például a Zurab Zvania volt miniszterelnök halála, amelyért az ellenzék Szaakasvilit vádolja. A hivatalos verzió szerint egy rosszul bekötött vaskályhától szenvedett mérgezésben halt meg a miniszterelnök. Az ellenzék most kezdte el támadni Szaakasvilit, hogy az egész úgy hazugság, ahogy van. A miniszterelnököt már holtan vitték a barátja lakásába, és Szaakasvili ölette meg" - vélekedett a szakértő.

Az elnök Moszkvát vádolja

A távirati iroda tudósítása szerint az államfő szerdán a nemzethez intézett beszédében Moszkvát és az orosz titkosszolgálatokat vádolta a tüntetések szervezésével, állítva, hogy erre bizonyítékai vannak, amelyeket közzé fog tenni. Közölte azt is, hogy a grúz hatóságok több orosz diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánítottak.

A moszkvai külügyminisztérium mindezt felelőtlen provokációnak minősítette, majd Oroszországban is nemkívánatos személynek nyilvánítottak három grúz diplomatát. Mindeközben Tbilisziben kommandósok foglalták el a független Imedi televíziót és leállt a Kavkaszija tévéállomás adása is. A híradások szerint ezek után már nyugalom volt csütörtökön Grúziában.

Hanganyag: Sigmond Árpád

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×