Stepen Maren, a michigani egyetem professzora azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy komoly haladást ért el a tudomány a pánikbetegségek kezelésében. A tudósok például már korábban megtalálták az agynak azt a mandulaformájú részét, amely egyfajta vészcsengőként jelzi a veszélyt.

Michael Davis, az Emory Egyetem pszichológia professzora kimutatta, hogy az úgynevezett amygladában végbemenő kémiai reakciók döntő fontosságúak a félelem kezelésében.

Örökössé tehető, de mérsékelhető is a félelem

Kísérleti egerekben "kikapcsolták" a folyamatot, és úgy találták, hogy az állatok képtelenek voltak legyőzni félelmüket. Egy másik kutatás azonban kimutatta, hogy a tuberkulózis gyógyításában használt D-cikloszerin nevű szer megerősíti az egerek félelem ellenes reakcióját.

Kutatók most azt mondják, hogy a gyógyszer terápiás kezelés melletti alkalmazása az emberben is hasonló hatást vált-e ki.
A szerrel például sikeresen kezelték a tériszonyt, most pedig az iraki háború veteránjain és a Világkereskedelmi Központ elleni támadások túlélőin próbálják ki.

A szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy a tabletta egyedül nem jelent megoldást, a pánikbetegeket megbénító irracionális félelem leküzdésére terápiára is szükség van.

Néha jobb kivárni

Egy decemberben megjelenő tanulmány szerint a félelem az az érzelem, amelyet az ember másokban a leghamarabb felismer. Egyeseket ez például jobb koncentrálásra késztet - írják a kutatók.

A pánikbetegségeket tanulmányozó tudósok rámutatnak, hogy normális helyzetben az ember vagy meneküléssel, vagy úgymond harccal reagál a veszélyre. Amikor azonban a veszély nem valós, akkor a legjobb megoldás éppen a természetellenesnek tűnő kivárás lehet.