Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
323.22
bux:
147458.78
2026. november 5. csütörtök Imre

A csehek népszavazást tartanának az olimpia megrendezéséről

Csehország lakossága megosztott a nyári olimpiai játékok esetleges megrendezésével kapcsolatban. A megkérdezettek többsége úgy véli, a kérdést népszavazásra kell bocsátani.

Bár a cseh főváros vezetése időben, még szeptember elején benyujtotta előzetes pályázatát a 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezésére, a lakosság nagy része továbbra is irreálisnak és megalapozatlannak tartja a 100 tornyú város ambicióit.

A cseh városok és falvak társulásnak képviselői egy nemrégi nyilatkozatukban arra figyelmezetttek, hogy a pályázat esetleges sikere túlzottan megterhelné az állami költségvetést, és ennek elsősorban a kisebb falvak és városok látnák kárát.

Hasonlóan vélekedik a cseh lakosok nagy része is, egy nemrégi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, a kérdést népszavazásra kellene bocsátani.

Az olimpiai terveket Prágában sem mindenki támogatja, még a városvezetésén belül sem.

Karel Hvizdala, fővárosi tanácsos véleménye szerint, Prága nem alkalmas nagy sportversenyek rendezésére, mivel olyan város, mint Firenze, történelmi ékszer, amely nem bírna ki egy ilyen hatalmas megterhelést.

Az elképzelés ellenzői jelzik, hogy Prága már ma is eladósodott, és egy olimpia csak újabb gondokat hozna.

Az ismert sportolók és gazdasági, pénzügyi szakemberek véleménye is megosztott.

Többen arra figyelmeztetnek, hogy egy prágai olimpia megalomániás elképzelés, melynek nincsenek reális alapjai.

A NOB csupán 2009 ősszén dönt a 2016-os nyári játékok helyszinéről, megfigyelők szinte biztosra veszik, hogy London után európai városnak nem lesz esélye, ezért csupán 2020-ban lenne értelme pályázni a nyári játékok megrendezésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×