Infostart.hu
eur:
362.37
usd:
321.85
bux:
147607.45
2026. november 5. csütörtök Imre

Vadásznak a tüntetőkre Burmában

Miközben az ENSZ Burmában járt különmegbízottja a jelentését szövegezi, szemtanúk szerint a szerzetesek egy része el akarja hagyni a várost. A junta rendfenntartó erői pedig közölték: hajtóvadászatot kezdenek a tüntetők után.

A burmai hadsereg bejelentette, hogy Rangunban felkutatja a demokráciát követelő tüntetések résztvevőit. A városból érkezett hírek szerint hajnalban katonai járművek jelentek meg az utakon, és hangosbeszélőkből azt üzentét a tiltakozóknak: "fényképeink vannak rólatok, le fogunk tartóztatni titeket".

Üres kolostorok, elszigetelt szerzetesek

Az Egyesült Államok ügyvivő nagykövete az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy a rendőrök az éjszaka közepén hurcolják el otthonukból az embereket. Shari Villarosa emellett azt állította, hogy a követségi alkalmazottak üresen találtak négy kolostort, máshol pedig a hadsereg elszigetelte a külvilágtól a tiltakozások élére álló buddhista szerzeteseket.

Az ENSZ-küldött egyelőre nem mond semmit

Közben jelentésén dolgozik az ENSZ Burmában járt különmegbízottja, Ibrahim Gambari, aki nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy milyen következtetésekre jutott. A volt nigériai külügyminiszter először a burmai ellenzék vezetőjével, Aung San Suu Kyivel találkozott, majd napokig várt, hogy a junta vezetői is fogadják.

Rangunban helyreállt a "nyugalom"


Az AP szerint Rangún utcáról szinte eltűntek a szerzetesek, és az erőszakos rendteremtő akció után kezdenek kinyitni a boltok. A hírügynökségnek nyilatkozó ranguniak azt mondták: még mindig reménykednek, hogy egyszer eljöhet a demokrácia.

A hadsereg 1962 óta irányítja az országot - a jelenlegi junta az 1988-as demokráciapárti mozgalom leverése után jutott hatalomra.

Burma vs. Mianmar - a név politikai üzenet

A két évvel később tartott választások után a junta nem volt hajlandó átadni a hatalmat a szavazáson győztes Aung San Suu Kyi pártjának, és a politikust háziőrizet alá vonta.

Az ország nevét pedig Burmáról Minamarra változtatta, amelyet több ország és az ellenzékiek nem fogadnak el - hogy így jelezzék: illegitimnek tartják a rezsimet. Az ENSZ ugyanakkor a Mianmar megnevezést használja, abból a megfontolásból, hogy a tagállamok maguk választhatják meg a nevüket.

A szerzetesek elhagynák a várost

A BBC közben arról számolt be, hogy a tüntetések élére álló buddhista szerzetesek egy része megpróbálja elhagyni Rangunt. Szemtanúk szerint a buszvezetők nem akarják felvenni őket, mert félnek, hogy megvonják tőlük az üzemanyagellátmányt.

Louise Arbour, az ENSZ emberi jogi főfelelőse felszólította a burmai juntát, adjon pontos és ellenőrizhető információt a halottakról és arról, hogy hol és milyen állapotok között tartják fogva a letartóztatott személyeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ügynökakták: sorra reagálnak az érintett ismert emberek

Megnyílt a Nyitott Akták online adatbázisa, amelyben mintegy 60 ezer, az állambiztonsági nyilvántartásban szereplő 6-os karton vált hozzáférhetővé. A nyilvánosságra került dokumentumokban több ismert közéleti és kulturális szereplő neve is felbukkant. Van, aki határozottan tagadja a beszervezését, más vállalja a múltját, és olyan is akad, aki szerint a róla szóló adatok félrevezetők.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×