Infostart.hu
eur:
362.37
usd:
321.85
bux:
147607.45
2026. november 5. csütörtök Imre

Nem lesz magyar az ukrán parlamentben

Végképp szertefoszlott az ukrán kormánypártok esélye arra, hogy többséghez jussanak a legfelsőbb tanácsban, miután szinte bizonyosan nem jut már be az újonnan megválasztott parlamentbe a szocialista párt, amely tagja volt az eddigi kormánykoalíciónak.

Ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a "narancsszínű forradalom" - eddig ellenzéki szerepből politizáló - utódpártjai, azaz Julija Timosenko Tömbje (BJuT) és az elnököt támogató Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülés jelentős törvényhozási többségre tehet szert Volodimir Litvin egykori parlamenti elnök blokkjával (BL) szövetkezve, míg nélküle igen csekély többséggel alakíthatna csak koalíciós kormányt.

Ezzel végképp eldőlni látszik a kérdés, hogy kinek van reális esélye a következő ukrán kormány megalakítására.

Bár ukrán politológusok szerint Litvin Blokkját eredetileg a "régiósok" hozták létre a szocialisták szavazóinak részleges "elszívására", ebben a helyzetben már a Viktor Janukovics eddigi kormányfő vezette Régiók Pártja hiába ígérne bármit is Litvin Blokkjának, együtt sem lenne elegendő mandátumuk a törvényhozási többség megszerzéséhez.

Ha viszont az ellenkező oldalhoz, a "narancsszínű forradalom" utódpártjaihoz csatlakozik a volt házelnök blokkja, egyértelmű, akár 52 mandátumos különbség is lehet a két szembenálló tömb törvényhozási ereje között a 450 tagú legfelsőbb tanácsban.

Litvinék ellenzékbe vonulásával ez a többség csupán 12 fős lenne a jelen állás szerint - ezt támasztják alá az Ukrainszkaja Pravda internetes hír- és elemző oldal mandátumszámításai.

Az országos választási bizottságnál éjjel fél 12 után (közép-európai idő szerint fél 11 után) elérhető adatsor szerint a szavazatok 92,87 százalékos összeszámláltsága mellett jelenleg 33,94 százaléka van a PR-nek; 30,98 a BJuT-nak; 14,36 az NU-NSZ-nek; 5,35 a kommunistáknak; 3,98 az BL-nek, s a szocialisták szavazataránya már csak 2,97 százalék, ami nem elegendő a bejutáshoz.

Kiesésükkel biztossá vált, hogy nem lesz képviselője a kárpátaljai magyarságnak az ukrán parlamentben, miután a szocialista párt jelöltlistájának 11. helyén indult a parlamenti mandátumért Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke.

Már korábban egyértelművé vált, hogy nem kerül be az ukrán legfelsőbb tanácsba Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke sem, aki 99. számú jelöltje volt a Viktor Juscsenko elnököt támogató Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülésnek.

Címlapról ajánljuk

Ügynökakták: sorra reagálnak az érintett ismert emberek

Megnyílt a Nyitott Akták online adatbázisa, amelyben mintegy 60 ezer, az állambiztonsági nyilvántartásban szereplő 6-os karton vált hozzáférhetővé. A nyilvánosságra került dokumentumokban több ismert közéleti és kulturális szereplő neve is felbukkant. Van, aki határozottan tagadja a beszervezését, más vállalja a múltját, és olyan is akad, aki szerint a róla szóló adatok félrevezetők.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×