Franciaország, Németország és Ausztria korábban vehemensen ellenezte a teljes török tagságot. "Abdullah Güll megválasztása mintha egy csapásra átvágta volna a gordiuszi csomót és az ellenkezést" - mondta N. Rózsa Erzsébet, közel-kelet szakérto az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő utalt arra a beszédre, melyet Nicolas Sarkozy francia elnök pár nappal az elnökválasztás után mondott és melyben közölte: a január óta nyolc fejezetben felfüggesztett uniós csatlakozási tárgyalásokat újra lehet kezdeni Törökországgal.

A francia elnök szerint a 35 tárgyalási fejezetből harminc nem jelenti egyértelműen Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz, ezekben lehet folytatni az egyeztetéseket - emlékeztetett N. Rózsa Erzsébet.

A közelebbről meg nem határozott maradék öt fejezet kapcsán viszont a francia elnök azt szabta feltételül, hogy ezeket tárgyalják utoljára.

A német álláspont is változott - mondta Közel-Kelet szakértő, emlékeztetve: Angela Merkel kancellár Törökország kiemelt fontosságáról beszélt, amit sokan a német ellenállás megszűnéseként értelmeznek.

Németországnak az ott dolgozó 3 millió török állampolgár integrációja komoly problémákat jelent, ami kihat a német álláspontra is - tette hozzá N. Rózsa Erzsébet.