A kutatók szerint az arzénnal szennyezett víz fogyasztásának hatására egyre több embernél alakul majd ki rákos megbetegedés; a világszerte ismert hasonló esetek több mint felét Dél- és Kelet-Ázsiában regisztrálták.

A kutatók szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a térség lakói a nagy mennyiségben fogyasztják a rizst, márpedig ez a gabonaféle tízszer több arzént képes felvenni a földből és az elárasztásához használt vízből, mint bármely másik.

"Ez globális probléma, amely hetven, vagy talán több országban is jelen van" - mondta Peter Ravenscroft, a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki szerint körülbelül 140 millió ember fogyaszt arzénnal szennyezett vizet világszerte.

Időzített bomba

Az arzén a szervezetbe kerülve növeli néhány daganatos megbetegedés, így a tüdő-, a hólyag- és a bőrrák kialakulásának veszélyét.

A kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa, Allan Smith szerint hosszú távon minden tizedik ember, aki nagy mennyiségű arzénnal szennyezett vizet fogyaszt, meghal emiatt. A kutató úgy véli: a problémát egyelőre nem kezelik súlyának megfelelően.

Az, hogy arzénnal szennyezett víz fogyasztása súlyos egészségkárosodást okozhat, először az 1980-as években merült fel; akkoriban Bangladesben és az indiai Nyugat-Bengálban számoltak be mérgezésekről.

A segélyszervezetek azt javasolták az itt élőknek: ássanak mélyebb kutakat, hogy elkerüljék a felszíni vízben élő baktériumok okozta betegségeket, azt azonban nem sejtették, hogy a mélyebb rétegekben található víz arzénnal szennyezett, a földben megtalálható fém ugyanis belemosódott az ivóvízbe.

Ellenőrzéssel kivédhető

Azóta egyre több helyen találnak arzénnal szennyezett vizet más ázsiai országokban is, többek között Kínában, Kambodzsában, Vietnamban, de Dél-Amerikában és Afrikában is.

Az RGS kutatói szerint a kormányoknak módot kellene találniuk arra, hogy ellenőriztessék a kutak vizének minőségét, hiszen az arzénszennyezés ellen mélyebb kutak fúrásával vagy a víz megtisztításával is lehet védekezni.

Egy cambridge-i tudóscsoport nemrégiben olyan programot alkotott, amelynek segítségével bizonyos geológia, klíma- és egyéb tényezők megadásával megtudható, mekkora esély van arra, hogy egy adott terület alatt megbúvó vízkészlet szennyezett-e vagy sem.