Tömegpusztító fegyverek, a nemzetközi terrorizmussal való kapcsolat, egy véres diktátor megbuktatása - az amerikai-angol vezetésű koalíció politikusai az évek során többféle indokkal próbálták meggyőzni szavazópolgáraikat az iraki háború értelméről. Egy dolgot tagadtak mindig, hogy úgymond az olajért támadták volna meg Irakot.

Az ausztrál védelmi miniszter azonban most - ha nem is ilyen populista megfogalmazással - de elismerte, hogy a régió jelentős olajkincse komoly tényező volt az iraki akcióban.

Brendan Nelson azt mondta: "az energiaforrások biztonsága" lényeges eleme Ausztrália közel-kelet politikájának.

A kormányfő magyarázkodik

John Howard konzervatív miniszterelnök - George Bush közeli szövetségese - azonnal sietett megmagyarázni a kijelentést. "Túlzás azt állítani, hogy Ausztrália az olajért vett volna részt a háborúban. Irakban pedig azért maradtunk, mert esélyt akarunk adni az iraki népnek, hogy felépítse a demokráciát - fejtegette. 2003-ban ugyanakkor még azzal indokolta a háborút, hogy megakadályozzák, hogy a felételezett tömegpusztító fegyverek terroristákhoz kerülhessenek.

Az ország katonái részt vettek a Szaddám Husszein hadserege elleni első csapásokban még 2003-ban, és 1500-an állomásoznak Irakban.

A védelmi miniszter megjegyzései kapóra jöttek az ellenzéki Munkáspártnak, amely a kivonulást sürgeti. "Ez a kormány menet közben találja ki, hogy mi is legyen az irányvonala" - mondta Kevin Rudd, a Labor vezetője.

Howard ugyanakkor azt mondta: Ausztrália addig állomásoztatja katonáit Irakban, amíg az iraki biztonsági erők egyedül is meg tudnak birkózni a feladattal. "A nyugati államok kudarcának nagyon komoly következményei lennének" - tette hozzá.