Az MKP javaslatát a párt alelnöke, Berényi József ismertette a sajtó képviselőivel. Mint mondta, az MKP elképzelése szerint az integrált gyorssegélyszolgálat 112-es telefonszámát a jövőben magyarul, illetve más kisebbségek nyelvén is lehetne hívni, főleg azokon a területeken, ahol a nemzetiség aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát.

Sokkos állapotban mindenki az anyanyelvén beszél

Az indoklás szerint a segélyhívásokat 2006 októberéig a járási kórházak fogadták, így a vegyesen lakott területeken a kétnyelvűség, úgy ahogy biztosított volt. Később anyagi okokból a kerületi hivatalokba tették át a gyorssegélyszolgálat telefonközpontját, ahol már előfordult, hogy nem tudtak a nemzetiségek nyelvén is kommunikálni. Most viszont küszöbön áll a kerületi hivatalok megszüntetése, s ezzel kapcsoltban számos törvénymódosításra is sor kerül.

Ezt az alkalmat akarja felhasználni az MKP arra, hogy javaslatot nyújtson be a segélyhívások nyelvhasználatáról. Berényi József szerint ez azért fontos, mert olyan telefonhívásokról lehet szó, melyeket az érintettek gyakran sokkos állapotban, baleset után, tűz esetén vesznek igénybe s ilyenkor természetesen, hogy anyanyelvükön könnyebben, pontosabban tudják kifejezni magukat.

Csak figyelemfelkeltés?

Az MKP alelnöke kifejtette: mivel emberek életének megmentéséről van szó, bízik abban, hogy nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is támogatni fogják a javaslatot.

A Szlovák Nemzeti Párt máris reagált a felvetésre. Rafael Rafaj, a párt alelnöke szerint az országban mindenkinek kellene legalább olyan szinten beszélnie szlovákul, hogy el tudja mondani, mi történt vele. Rafaj szerint az MKP-nak nincsenek politikai témái, ezért ily módon akarja felhívni magára a figyelmet.

Több politikus feltette a kérdést: mit csinált az MKP az elmúlt 8 év során, amikor a kormánykoalíció része volt, és miért nem akkor vetette fel a segélyhívások nyelvhasználatának kérdését.