Infostart.hu
eur:
363.24
usd:
312.57
bux:
147332.18
2026. szeptember 4. péntek Rozália

Medgyessy és Szabó István szennyese a BBC-n

Stanislaw Wielgus varsói érsek drámai lemondása ismét ráirányította a figyelmet: mennyire beszivárogtak a kelet-európai biztonsági szolgálatok az élet minden területére - írja a BBC. A brit közszolgálati médium összefoglalójában külön kiemeli Medgyessy Péter volt miniszterelnök és Szabó István filmrendező személyét.

Stanislaw Wielgus azt követően távozott a varsói érseki székből, hogy kiderült: a kommunista rendszerben együttműködött a lengyel titkosszolgálattal.

A demokratikus kormányzás helyreállítása óta rengeteg prominens politikust, hivatalos személyt, művészt és írót vádoltak meg azzal, hogy kollaboráltak a régi titkosrendőrséggel.

Közülük néhánynak távoznia kellett hivatalából.

Közel két évtizeddel a berlini fal leomlása után, a kommunista titkosrendőrség szelleme még mindig kísért a közép- és kelet-európai országokban. A vádak az élet minden területén megjelennek.

Túlélni a vádakat

Ezek mögött az állítások mögött egyre több a bizonyíték, (még ha nem is mindig a legmegbízhatóbb) olyan intézetektől, amelyek feladata a kommunista korszak titkosrendőrségi tevékenységének dokumentálása. A vádak elől senki sem menekülhet.

Pár hónappal ezelőtt Traian Basescu román elnököt immár másodszor tisztázták a kollaboráció vádja alól.

A kommunizmus alatt hajóskapitányként dolgozó Traian Basescu elismerte, hogy külföldi útjait követően rutinszerűen írt jelentéseket főnökeinek, azt azonban tagadta, hogy a titkosrendőrségnek dolgozott volna.

A román elnök bolgár kollégája, Georgij Parvanov tavaly elismerte, hogy együttműködött a volt titkosszolgálattal. A bolgár közvélemény ugyanakkor hajlamos volt elfogadni azt a korábbi érvét, mely szerint fiatal történészként teljesen ártalmatlan módon segített egy vezető bolgár emigránsról szóló tanulmány összeállításában.

Néhány hónappal a beismerő vallomást követően Georgij Parvanovot, azaz "Gotse ügynököt" nagy többséggel újraválasztották.

Egy másik, tevékenységét beismerő ügynök Magyarország volt miniszterelnöke, Medgyessy Péter volt, aki pár héttel 2002-es kormányra kerülése után ismerte be tevékenységét és D-209-es szolgálati számát.

A régi pénzügyi szakember Medgyessy Péter azonban sikeresen hatástalanította a helyzetet.

Azt mondta, hogy az 1980-as évek elején a biztonsági szervezeteknél az volt a feladata, hogy megvédjen érzékeny információkat a külföldi kémszervezetek, nem utolsósorban a KGB elől, amelyek megtorpedózták volna Magyarország csatlakozását a Világbankhoz vagy a Nemzetközi Valutaalaphoz.A szervezetek jelenléte

Ezek a kiemelkedő esetek három kulcskérdésre világítanak rá a titkosszolgálatokkal folytatott együttműködés terén.

Az egyik az, hogy milyen széles körben épültek be a biztonsági szolgálatok a társadalom minden rétegébe, az akadémiai intézetektől kezdve a külföldi utazásokig.

Másrészt az is előfordult, hogy egyes emberek készíthettek olyan tanulmányokat, amelyeket azután tudtukon kívül továbbítottak a titkosszolgálatoknak.

Végül, de nem utolsósorban élesen meg kell különböztetni azt, hogy valaki a hazája érdekében külföldön végzett titkosszolgálati munkát, vagy odahaza kémkedett a kollégái, barátai vagy akár a családtagjai után.

Ez a különbség ugyanakkor elmosódott, mert a KGB felépítését követő titkosrendőrségek struktúrájában ezeket a különböző funkciókat egyetlen hatalmas szervezetben egyesítették.

Mindemellett a külföldön végzett titkosszolgálati munkát sem lehet megítélni a mai viszonyok alapján: nagyon gyakran ugyanis honfitársak vagy emigrált csoportok után kémkedtek.Művelt kollaboránsok

Más szakmák ugyancsak kivették a részüket az információk szolgáltatásából.

Egy évvel ezelőtt a Román Írószövetség elnöke, Eugen Uricaru lemondott, miután megvádolták, hogy disszidens értelmiségiekről informálta a Securitatét. A vádat tagadta.

Tavaly a magyar Oscar-díjas filmrendező, Szabó István ismerte el, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákjaként együttműködött a titkosrendőrséggel.

Ugyanakkor állítása szerint azért tette ezt, hogy megmentse egyik diáktársának életét, akit az 1956-os forradalomban való részvételéért halálbüntetés fenyegetett.

Rengeteg indok volt a kollaborációra: például az, hogy az illető gyermekei bejuthassanak az egyetemre, hogy külföldre utazhasson a családjával, vagy ne rúgják ki az állásából.

Az örökség kezelése azért is bonyolult, mert a titkosszolgálati akták nagyon gyakran nem tesznek különbséget az önkéntes besúgók, a kényszerrel beszervezettek, valamint a megfigyeltek között.

Az információk iránti igény és néha a politikai előnyök keresése mégis oda vezetett, hogy a legtöbb posztkommunista ország követte a német mintát, és felállított egy hivatalt, ahol elérhetők és tanulmányozhatók a kommunista idők titkosrendőrségének dokumentumai.

Közép-Európában a kommunista titkosrendőrség iránti érdeklődés ma is éppoly erős, mint a kilencvenes évek elején.

Ezzel szemben a Szovjetunió területén - a balti országokat leszámítva - egészen más megközelítés uralkodik. Ezekben az országokban fátylat borítottak a kommunista múltnak erre a részére.

Különösen igaz ez Oroszországra, hiszen Vlagyimir Putyin elnöktől kezdve a KGB korábbi tisztjei vezető szerepet töltenek be a politikában és az üzleti életben egyaránt, és egyáltalán nem szégyellik, sőt büszkék a korábbi munkájukra.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az ELTE-ről üzent a magyar egyetemeknek: itt az ideje a változásnak!

Magyar Péter az ELTE-ről üzent a magyar egyetemeknek: itt az ideje a változásnak!

A tanárképzés egyik központjaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) felelőssége is hatalmas abban, hogy a közoktatási rendszerünk is megújulhasson – mondta a miniszterelnök az egyetem tanévnyitó szenátusi ülésén pénteken Budapesten. Magyar Péter beszélt arról is, hogy a kormány partneri együttműködést kínál az egyetemeknek, továbbá növelné a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát.

Európa-szerte korlátoznák az orosz diplomaták mozgását

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Oroszország továbbra is az egyik legsúlyosabb biztonsági fenyegetést jelenti Európa és az egész nemzetközi rendszer számára. A politikus ezért az orosz diplomaták mozgásának korlátozását és az orosz állampolgárok számára kiadott vízumok számának csökkentését sürgette. A diplomáciai vezető úgy véli, hogy az EU-ban dolgozó több mint kétezer orosz diplomata legalább 40 százaléka kémkedik Moszkvának.
Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némileg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×