Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Megdöbbentő fordulat a politikai szexbotrányban

Egy apasági vizsgálat eredményének ismertetésével váratlan fordulatot vett a Lengyelországban kirobbant szexbotrány. Kizárható ugyanis, hogy a megvádolt képviselőtől született az ügyben szereplő gyermek.

A baloldali populista Samoobrona (Önvédelem) vezetőjét, Andrzej Lepper miniszterelnök-helyettest a párt apparátusának egyik nő dolgozója vádolta meg azzal, hogy nemi kapcsolatra kényszerítette őt egy pártapparátusi állásba való felvételének feltételeként.

Ugyanez a nő, Aneta Krawczyk a párt másik vezető személyiségét, Stanislaw Lyzwinski parlamenti képviselőt is hasonló váddal illette.

Állítása szerint később Lyzwinskivel is le kellett feküdnie ahhoz, hogy megtarthassa a már elnyert állást, és ebből az utóbbi kapcsolatából, Lyzwinskitől született a leánya.

A képviselő önkéntesen apasági vizsgálatnak vetette alá magát, amelynek eredményét szombat este hozták nyilvánosságra. Az ügyészség közölte: kizárt, hogy Aneta Krawczyk gyermeke a megvádolt képviselőtől, Lyzwisnkitől származik.

Időközben a másik megvádolt politikus, Andrzej Lepper vasárnap bejelentette: felkéri az állambiztonsági szolgálatokat, vizsgálják ki, hogy a pártját érintő szexbotrány egy, a kormány elmozdítását célzó összeesküvés része-e.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×