Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Érezhető feszültség a németek és a lengyelek között

A Saar-vidéki Mettlachban megkezdődött az úgynevezett weimári háromszög csúcsértekezlete. Chirac francia államfő előbb vendéglátójával, Merkel kancellárral folytatott megbeszélést, délben pedig Kaczynski elnököt is bevonták az eszmecserébe. A hármas csúcson érezteti hatását a német-lengyel kapcsolatban tapasztalható feszültség.

A sorrendben hatodik weimári csúcsértekezletre eredetileg júliusban került volna sor, azonban Lech Kaczynski betegségre hivatkozva néhány órával a találkozó előtt lemondta részvételét
így az összejövetelt mára halasztották. A lengyel államfő betegsége alighanem diplomáciai jellegű volt, ugyanis Varsóban szokatlanul élesen reagáltak egy berlini napilap, a Tageszeitung Kaczynskyról.

A lengyel elnök ezúttal sem fukarkodott Berlin bírálatával, Mettlachba érkezése előtt ugyanis kijelentette: képtelen elhinni, hogy a német politikusok nem látják a különbséget Franciaország vagy Lengyelország és a mai Oroszország között.

A találkozó témái között fő helyen szerepel a varsói kormány óvása az Európai Unió terve ellen, amely szerint stratégiai viszonyt építenének ki Oroszországgal

Lengyelországot változatlanul aggasztja a Balti-tenger alatt tervezett földgázvezeték, amelyen orosz földgázt továbbítanának Németországba. A mettlachi megbeszélés napirendjén szerepel Törökország uniós csatlakozásának kérdése is. Chirac és Merkel osztja az Európai Unió bizottságának véleményét, amely az Ankarával kezdett felvételi tárgyalások átmeneti befagyasztását célozza.

A német kancellár Mettlachban tájékoztatja tárgyalópartnereit arról is, hogy mit tekint elsődleges céljának, amikor január elsején Berlin veszi át az EU soros elnökségét. Angela Merkel korábban többször is utalt arra, hogy az uniós alkotmány elfogadásának előmozdítását szívügyének tekinti.

A weimári háromszög létrehozását 1991-ben határozták el az akkor hivatalban lévő francia, lengyel és német külügyminiszter szorgalmazására. A felek 1998-óta minden évben csúcstalálkozó keretében vitatják meg a három ország kapcsolatát, valamint ennek uniós és világpolitikai vetületeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×