Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Kitartani és maradni, vagy futva távozni?

Kitartani és maradni, vagy futva távozni? E két szélsőséges alternatíva között kell megtalálnia a megoldást Washington iraki politikájára annak az amerikai testületnek, amely a két párt szakértőinek bevonásával vizsgálja, mit is kellene tenni Irakban. Az úgynevezett Irakot Tanulmányozó Csoport néhány héten belül esedékes jelentését a kongresszusi demokrata győzelem után különösen nagy érdeklődéssel várják Amerikában és külföldön.

"Iszonyatos felfordulás" - bár George Bush előszeretettel veszi körül magát az első Bush elnök volt tanácsadóival, James Baker egykori külügyminiszter az elnök számára e nem éppen hízelgő mondatban foglalta össze az 2003-as amerikai vezetésű invázió után kialakult iraki helyzetet.

Baker a társelnöke a kétpárti, úgynevezett Irakot Tanulmányozó Csoportnak és az ő aranyköpése az is, hogy "a megoldás valahol a maradás és a menekülés között lesz".

Úgy tűnik, a kongresszusi demokrata győzelem nyomán a fokozatos kivonulást sürgető hangok erősödtek meg.

Közéjük tartozik Tom Lantos, a külügyi bizottság majdani elnöke is, aki a BBC-nek nyilatkozva utalt arra, hogy lát együttműködési készséget Bush elnökben, aki eddig a kitartás politikáját forszírozta.

"A demokrata vezetők levélben kérték Donald Rumsfeld védelmi miniszter menesztését az elnöktől, és ez meg is történt. Emellett csapataink fokozatos kivonását sürgetjük. Most már az irakiaknak kell maguk között békét kötni és véget vetni a vérontásnak. A missziót ugyanakkor csak évek múltán lehet befejezni, ezért csapataink egy része a térségben maradna. Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy hat hónapon belül kezdődjön meg a részleges kivonulás" - fogalmazott Tom Lantos.

Az Irakkal foglalkozó testület szerint az amerikai stratégiaváltás része lehetne, ha párbeszédet kezdenének Irak két befolyásos szomszédjával, Szíriával és Iránnal is. Tony Blair brit miniszterelnök, akinek meghallgatása a csoport keddi programjában szerepelt, éppen az előző este sürgette azt, hogy Irak szomszédait is szólítsák meg.

"Irakra jelentős mértékben az országon kívül lehet megtalálni a választ" - fejtegette Blair a londoni City polgármesterének bankettjén mondott hagyományos beszédében.

"Az egész régióban ugyanazok az erők dolgoznak, itt található a globális terrorizmus gyökere. Bár az ideológia hamis, az arab utca mégis vevő rá. Ezért egy átfogó közel-keleti stratégiára van szükség" - hangsúlyozta a brit miniszterelnök, aki szerint pontosan ezért kell bevonni Szíriát és Iránt is.

Tony Blair szerint Irán választhat: része lesz a közel-keleti békefolyamatnak, nem támogatja a terrorizmust Libanonban és Irakban, és betartja vállalásait.

Ebben az esetben partnerséget ajánlanak neki, különben pedig elszigetelés vár rá - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Blair szavait jelentős nyitásként is lehet értelmezni, ám Bush elnök lehűtötte a kedélyeket.

Mint mondta: Washington főleg abban érdekelt, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, ha Teherán folytatja az urándúsítást, akkor nemzetközileg el kell szigetelni. Egy elszigetelt országgal pedig nem lehet egy másik kérdésben tárgyalni.

Szíriának az amerikai elnök azt üzente: amíg beavatkozik Libanon ügyeibe, addig ne számítson kétoldalú megbeszélésekre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×