A párizsi katolikus újság az európai uniós csatlakozást követő kiábrándultsággal magyarázza a populizmus erősödését az új tagállamokban.

A látszólagos különbségek ellenére valamennyi országban van egy közös nevező: a populista mozgalmak Európa-ellenes követeléseket fogalmaznak meg.

A magyarországi "populista és szélsőjobboldali" tüntetések politikai erejének a Jobbikot, a MIÉP-et és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat jelöli meg a lap, amelyek tematikáját átveszik a klasszikus jobboldali pártok is.

A legtöbb közép-európai országban a jobboldali pártok úgy vélik, hogy a szerintük továbbra is hatalomban lévő kommunisták ellen folytatni kell a harcot.

A kialakult helyzetért a La Croix szerint a baloldali pártok is felelősek. Az új szociáldemokraták úgy vették át a kommunista pártok örökségét, hogy nem csináltak leltárt, és azt gondolták, hogy

névváltoztatással el lehet intézni a múltat. Saját felelősségükről túl gyorsan zárták le a vitát, s így teret adtak annak végtelenségbe nyúló megkérdőjelezéséhez.

Balázs Péter volt uniós biztos a lapnak elmondta: a magyar közvélemény asszisztál a Fideszen belüli populizmus megerősödéséhez.

Orbán Viktor pártelnök szívesebben mutatkozik az utcán, mint a parlamentben - teszi hozzá.

Az egykori EU-nagykövet szerint a magyar kormánynak jelenleg nincs európai politikája. A magyarok többsége örül, hogy az ország az Európai Unió részévé vált, de a politikának új célokat kell megfogalmaznia, hogy a csatlakozás után is fontos maradjon Európa.